Győr 1956. I. A forradalom előzményei - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)

Szakolczai Attila A Győri

Délelőtt mindent elkövettek az üzemek, intézmények vezetői is, hogy az előző napi tragédia után visszatartsák az embereket egy újabb tüntetéstől. A vagongyárban dél körül kapták meg a SZOT felhívását, amit a rádió bemondott és a sajtó is közölte, munkástanácsok alakítására,

41 Vadas és Szaló ezzel próbálták — kevés sikerrel — megakadályozni a dolgozók kivonulását. Az előkészítésbe bevonták a gyáregységvezetőket, az üzemvezetőket, a bizalmiakat és a sztahanovistákat. Magának a munkástanács-választásnak a lebonyolítását azonban ők is csak másnapra tervezték. Az előkészítés és a választás törvényessége érdekében Vadas a szakszervezet központjába is telefonált, ahonnan túl sok felvilágosítást nem kapott, annyit mindenesetre közöltek vele, hogy a dolgozók létszáma alapján a vagongyárban mintegy 50—60 fős munkástanácsot kell választani, egyben arról is értesítették, hogy a végleges munkástanács megválasz-tásánál a dolgozók kétharmadának jelen kell lennie, e létszám alatt csak ideiglenes munkástanács választható.

42 Az előkészületek ellenére a dolgozók nagy része kivonult. A Hajtóműgyárban az igazgató és a párttitkár hívtak össze nagygyűlést azzal a céllal, hogy lebeszéljék a dolgozókat a tüntetésről. Ez a terv sem vált be. A dolgozók lehurrogták Cseri István párttitkárt, és az igazgatónak sem sikerült elérnie az eredeti célt. Utána Menyhárt Miklós kapott szót, aki arra kérte a dolgozókat, hogy ahogy a budapestiek tették, ők is zárt rendben, fegyelmezetten vonuljanak ki a budapesti felkelők és Nagy Imre támogatására.

43 Az ő javaslatára kezdték el megszerkeszteni a gyár követeléseit, erre a célra külön szövegezőbizottságot állítottak föl, ez lesz a másnap megválasztandó ideiglenes munkástanács alapja. A bizottság az igazgató irodájában látott neki a pontok megszövegezésének; ezek az országosan elterjedt követeléseket fogalmazták újjá: Követelték a szovjet csapatok kivonását, az ország függetlenségét, már ekkor a semlegességet, a sajtószabadságot, a sztrájkjogot; kijelentették, hogy bizalommal vannak Nagy Imre, illetve kormánya iránt, talán egyedül az üzem önállóságának követelése nevezhető speciálisnak a pontok közül, bár ez is több egykori önállóságától megfosztott üzem 56-os programjában szerepelt. Miközben a bizottság az irodában állította össze a követeléseket, biciklis küldöncöket küldtek ki a városba, hogy tájékozódjanak az eseményekről. A küldöncök azonban nem érkeztek vissza, így a dolgozók, meg sem várva a program elkészültét, Vadas József és társának pere, Győri Megyei Bíróság, Nb. 5/1958. Az 1957. 04. 08-i, 1957. 08. 02-i és 1957. 08. 28-i kihallgatások jegyzőkönyve. 42 Vadas József és társának pere. Az 1957. 08. 28-i kihallgatás jegyzőkönyve. " Menyhárt Miklós és társainak pere. Az 1957 .03. 01-i kihallgatás jegyzőkönyve.