Győr 1956. I. A forradalom előzményei - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)

Szakolczai Attila A Győri

Egy héttel a forradalom kitörése előtt október 16-án kibővített ülést tartott Győrött a megyei pártbizottság. Itt javasolta Zalai Emil, a pártbizottság agit-prop. osztályának vezetője, hogy a városban is meg kellene alakítani az értelmiség vitakörét. A pártvezetés így akarta befolyása alá vonni az alulról jövő kezdeményezéseket, s azzal, hogy a szervezetnek a József Attila-kör elnevezést javasolták, remélték távoltartani a budapesti Petőfi Kör befolyásától. Az ülésen meghívottként jelen lévő Földes Gábor és Lendvai Mihály pedig éppen ezért ragaszkodott a Győri Petőfi Kör elnevezéshez: azt az őszinte, reformer szellemiséget kívánták életre hívni Győrött, ami a fővárosban visszahódította Petőfi zászlaját a valóban az emberi szabadságért küzdőknek. A pb útmutatásai szerint a DISZ megyei bizottsága szervezésében október 23-a kora délutánján — szinte egyidejűleg a budapesti tüntetés kezdetével — Kéri József megyei ügyész irodájában került sor az első alakuló jellegű ülésre, ahol a DISZ vezetőin, a helyi írócsoport több tagján és Kérin kívül szintén ott volt Földes Gábor. A fővárosból érkező hírek hatására természetesen nem csupán a helyi értelmiségi vitakör megindítása volt a téma; egyetértettek abban is, hogy azonnali változásokra van szükség a párt és az ország vezetésében. A Szabad Ifjúságban megjelent követelések alapján szerkesztették meg az alakulásról szóló dokumentumot, melynek szövegét elküldték a megyei Hírlapnak, valamint egyetértésük kifejezéseképpen a DISZ központjának is. Október 28-ára tervezték a Kör nyilvános alakuló ülését, az előkészületi munkákkal megbízottak között volt Kéri József is. A Győri Petőfi Kör nem tudta azt a szerepet betölteni, amelyet a budapesti; későn, ténylegesen már a forradalom kitörése, sőt annak helyi győzelme után alakult meg. Alapító tagjai közül többen ott vannak a győri forradalom élvonalában, de maga a Kör, mint szervezet nem kap szerepet, legföljebb a részben belőle kinövő Sajtó és Tájékoztatási Iroda, amelyről a későbbiekben lesz még szó. A fővárosi eseményekre gyorsabban reagált e helyi hatalom, mint a reformerek csoportja. A belügyminiszter tiltó rendelkezésének hatására a városban általános gyülekezési tilalmat léptettek életbe, ennek alapján nem engedélyezték a vasútállomás építkezésén dolgozók korábban meghirdetett szakszervezeti ülésének megtartását sem.

19 Éjszaka értekezletet tartott az MDP megyei bizottsága, amelyre meghívták a fegyveres testületek parancsnokait is. Miután Hortobágyi János első titkár tájékoztatást adott a történtekről, kidolgozták a város védelmi tervét. Burián Zoltán pere, Győri Megyei Bíróság, Nb. 1159/1957. Vizsgálati iratok, az 1957. 07. 09-i és 1957. 08 .03-i kihallgatások jkv.-ei.