Győr 1956. I. A forradalom előzményei - Győri Tanulmányok - Dokumentumgyűjtemény 18/1996 (Győr, 1996)
Szakolczai Attila A Győri
képviselő fogadóórájára, személyesen ismerték az emberek, sokan az 1954. évi nagy-dunai árvíz idején tanúsított helytállása révén. De sok ismerőse volt a fővárosban is, ahol a Parlamentben mindig tudott beszélni Nagy Imrével vagy Erdei Ferenccel; különösen a forradalom előjátékában, majd az utóvédharcokban nagy szerepet vállaló írószövetségben is számos ismerőse volt, akik közé a népi írókon túl 1945 után Háy Gyulát, Tardos Tibort vagy Kuczka Pétert is odaszámíthatta. Ő volt tehát az egyetlen személyiség, akit ismert és (vezetőjének is) elfogadott a város és a megye lakossága, egyben a főváros, a kormány is. A helyi vezetés szűklátókörűségét jelzi, hogy mégsem Szigethy, hanem Kéri József köréből, környezetéből várták a robbanást október 25-e tájékán. 7 Kéri József a kecskeméti piarista gimnáziumban szerzett érettségi után az állatorvosi egyetemre iratkozott be, 1943-ban lett a Győrffy Kollégium tagja. Szigethy Attilához hasonlóan 1945-ben ő is földosztóbiztos volt, majd egy évig a MADISZ központjában dolgozott. Ekkor már a jogi egyetem hallgatója volt, itt került kapcsolatba a NEKOSZ-szal, amelynek államosításakor a jogászkollégium igazgatója lett. A jogi egyetem büntetőjogi tanszékén tanított 1949-től, majd a Jogtudományi Intézet tudományos munkatársa, egyben annak párttitkára lett. Kiss Károly miniszterelnök-helyettes személyi titkára lett 1953 januárjában, Nagy Imre miniszterelnöksége idején pedig a miniszterelnökség adminisztratív csoportvezetője, egyben a miniszterelnökség pártszervezetének párttitkára. Nagy Imre számára ekkor állított össze egy tervezetet a tanácsok demokratizálására, amelynek a kormányfő számos elemét átvette a III. kongresszuson elmondott beszédében. 8 Az új szakasz, a demokratizálódás híve lett, ezért Nagy Imre leváltása után őt is menesztették: 1955 májusában Győrbe helyezték megyei ügyésznek. A győri és fővárosi kemény vonalasok még 1956 elején megalkották a Kériügyet, az ügyész pártellenes tevékenységét felderítendő. Kétségtelen, hogy Szigethy mellett Kérinek volt a leginkább személyes kapcsolata az ország vezetésével, Nagy Imre mellett az egykori NEKOSZ vezetőivel, ám ez a kör budapesti viszonylatban is szűkebb volt, mint Szigethyé — akinek az írók révén sokkal kiterjedtebb volt az ismeretsége. Ezen a napon Hortobágyi utasította Kócza Andrást és Hajós Vilmost, nézzenek utána Kérinek, mert véleménye szerint leginkább az ő környezetéből fejlődhet ki valami a városban. Kéri József vizsgálati iratai. BM Központi Irattár. V-l50.017. számú vizsgálati dosszié. 1957. augusztus 10-i kihallgatás jegyzőkönyve.
