Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR MÚLTJA - Csécs Teréz: Győri és Győr megyei szerzők a Tudományos Gyűjteményben

Hely- és családtörténet Ahogy egyre jobban szétválnak a tudományszakok, a műfajok tisztulása során már több történeti munkával találkozunk. Még mielőtt írása jelent volna meg a folyóiratban, megismerhetjük két recenzión keresztül Czech János (1798-1854) Győr vármegye főispánjairól készült könyvét (1827. X. 104-110. p., 1828. II. 98-104. p.). A szerző ekkor győri városi tanácsos, 1831-től polgármester, majd főbíró és a város országgyűlési követe. 1832-től tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. Első Tudományos Gyűjteményben megjelent tanulmánya, a Töredék a' régi gyökeres Magyar Nemzetségekről (1828. V. 79-89. p.) oklevelekre támaszkodva ad felsorolást. 1829-ben Toldalék az Országgyűléseknek esméretéhez, és Győr Vármegye' hajdani Nemes Tamiliáinak Emlékezete c. munkái jelentek meg. Ezután már csak 1838-ban olvashatjuk hivatalos közleményét egy történeti pályázatról, mint „Czech János Magyar tudós társasági rendes tag' hivatalos véleménye". Régészeti tevékenységéről a Tudományos Gyűjteményben csak utalást lehet találni, ahol Fejér leírja, hogy Aquincumot vele együtt látogatta meg. (1829. VIII. 59-80. p.) Gyurikovits György törvényszéki bíró Pozsonyban lakott, többek között Győr vármegyei táblabíró volt. Történeti munkáiban a Győr megyei vonatkozású értekezései - A Győr Vármegyében fekvő Móriczhida helységének ismertetése (1829. II. 3-23. p.), a Peech, Pech, Péts vagy Pécz Nemzetségnek Ágazattya (1836. XI. 3-29. p.) hely- illetve családtörténeti munkák - mellett találhatunk helytörténeti adatokat egy 1832-es oklevélközlésében az 1566-os nemesi felkelésről (1832. XII. 38-43. p.) és A Magyar Országi Végvárak Állapotja a XVII. Században c. értekezésében Győrről és Szent Mártonról (1839. I. 54-75. p.). Oklevélközlések Fontos csoportot képeznek - olykor téves olvasataik ellenére - a forrás- és oklevélközlések. Céljuk néha a magyar nyelvű írásbeliség régiségének bizonyítása, de a forrás jelentősége gyakran túlnő a célon. Győr megyéből a legfontosabb talán a Horvát István által közölt pannonhalmi alapító levél (1836. I. 94-120. p.), de ezen kívül idevonatkozó anyagokat tartalmaz még az Emlékezetes Oklevelek (1830. IX. 126-127. p.) és Gyurikovits György közlései. Hadtörténet A napóleoni háborúk mély nyomot hagytak az ország emlékezetében. Ha Kiss Károly hadtörténeti közleményeit vesszük csak számba, mindegyikben a magyar katonák hősiességéről, példamutatásáról szól. Még orvosi közleményben is olvashatunk arról a Pápán 1809-1810-ben működött ispiták leírása kapcsán, (Zsoldos János: A Frantziák Pápán, vagy is a' Pápai 1809-1810. Esztendőbeli Polgári Ispotályok leírása 1817. XI. 47-76. p.), hogy „Tekéntetes Győr Vármegyében az állandó Deputatió Győrben szorulván, és kívül a' szélekre Deputátusok nem rendeltetvén, még máig is sinlik a' Gyarmatiak, Tétiek, Szemereiek, Korontzoiak,