Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

RECENZIÓ - Bariska István: Moritz Pál kalmár üzleti könyve

1521-ben végrendeleti tanúként szerepelt Grázer Kristóf polgármester és mészáros negyedik felesége végrendeletében. Ez arra utal, hogy ekkorra már nagy tekintélyre tett szert a városban. 1522-ben döntőbírói szerepet játszott a Pullendorfer Mihály nagykereskedő és mostohafia közti vitában. 1522-ben a soproni ferencesek templomának gondnokságában Grázer polgármestert váltotta fel. 1522/23-ban a soproni belső tanács tagja, egyben a belváros egyik adószedője lett. 1522-1526 között a belső tanács tagja maradt. Margit asszony, Moritz első felesége 1522 októberében halt meg, decemberben vette el második feleségét, a bécsi Wolfgang Kutzinger Katharina nevű leányát. Rendezte az örökösödési és haszonélvezeti jogokat is a rokonokkal. 1524-ben Moritz Pál és második felesége ellen folytatták le az első magyarországi lutheránus-ellenes vizsgálatot. 1525-ben II. Lajos király közbelépésére felhagytak az ellenük folyó zaklatással (vizsgálat, nyilvános bűnbocsánat, könyvégetés). Ugyanebben az évben eladta Fő téri kettős házát és Balthasar Stegerspacher bécsi kalmár házába (Szent György u. 1. sz.) költözött. Régi házát II. Lajos közbelépésére a királyi alharrrűncados vásárolta meg. 1526-1528-ban városbíró volt. Elöljárója volt a kereskedők és kalmárok testvérületének. 1529-ben újra a belső tanács tagja lett. A török első, Bécs elleni támadása elől feleségével és mozgatható vagyonával Alsó-Ausztriába menekült, de ott mindenükből kirabolták. 1530 elején még városi kamarás. Ekkor tájt hunyt el végrendelet nélkül. Második felesége 1531-ben halt meg. Haláláig ő folytatta férje üzleti tevékenységét, aki nem kevesebb, mint 400 Ft adósságot halmozott fel. Ebből csak a bécsi Lackner-cégnek 131 font és 5 solidusszal tartozott. Katharina asszony második férje Mur Kristóf, rendkívül durván bánt vele. Moritz Pál Szent György u. 1. sz. alatti házát Bors Benedek soproni kereskedő vette meg 1532-ben. Mollay Károly Moritz Pál soproni pályaképét elsősorban nem az üzleti könyvből, hanem a szövegkiadás előszavában is felsorolt részben már publikált, részben még megjelenés előtt álló forrásokból állította össze. Mint ahogy azt fent már említettük, házassága révén hamarosan házbirtokhoz jutott, amely a polgárrá válás feltétele volt. Viszont hozott tőkéjének köszönhető, hogy felvették az engedélyezett tizenkét kalmár (Kramer) közé. Mollay Károly fentiekben idézett, a kereskedőkről, kalmárokról és árosokról írt tanulmányában ismét felhívta a figyelmet a kereskedő (kaufman), a kiskereskedő (kramer) és az áros (ladner) közti különbségre. Ezeken a kategóriákon belül is vannak még eltérések, de a fő kategóriák is jól érzékeltetik a 16. századi Sopronban kialakult társadalmi különbségeket. Moritz Pál kiskereskedő (kramer) volt, ennek megfelelően nem a saját házában tarthatta boltját, mint a nagykereskedő, aki üzletét saját házának bolthajtásos (qwelb) üzletében rendezhette be. így került Moritz Pál a várostól bérelt kiskereskedői üzletbe (kram) a ferences templom oldalába. Az árosok üzleteit (laden) ugyancsak a Fő téri házakban, valamint az Előkapuban helyezték el. Minthogy a kiskereskedői helyek (kramer) száma véges volt, ezért így érthető,