Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

RECENZIÓ - Ács Anna: A Győr-sokoróaljai szőlővidék hegyközségi törvényei

vénycikk megjelenéséig követi a Győr-sokoróaljai kistáj szőlőművelésének történetét. Néma Sándor 22 szőlőművelésre vonatkozó irat eredeti szövegét közli. Ebből valójában 15 a hegyközségi törvény, a többi földesúri szabadságos levél, telepítő levél, új szőlőhegy kialakítására kötött szerződés. Ezek szintén tartalmaznak rendtartási kitételeket, szabályokat. A legkorábbi rendtartás, a Győr-szabadhegyi szőlőhegyé 1672. június 21-én kelt, s egy 42 évvel későbbi átiratban maradt fenn. A XVII. századot még egy rendtartás képviseli 1694-bŐl, amely a csanaki szőlőhegy működésének normarendszerét rögzíti 11 pontban. Tíz rendtartás s egyéb irat származik a XVIII. századból és ugyancsak ennyi maradt fenn a XIX. század első negyedéből. A szerzőnek érdemes lett volna a szőlődézsmaváltságig illetve az 1876. évi megyei szabályrendeletig követni ezt a különleges törvénytípust a Győr-sokoróaljai szőlővidéken. A polgári kor elején a szőlődézsmaváltság eltörléséről intézkedő 1868. évi XXIX. törvénycikk életbe lépéséig egyedi, egymástól jól elkülönülő hegytörvényeket alkottak a tulajdonossá vált szőlősgazdák egy-egy szőlőhegyen. Az egységesítés, szabványosítás ismét a megyei szabályrendelettel, majd az országos törvénnyel indult meg. Persze kérdés, egyáltalán őriz-e ebből az időszakból hegytörvényeket a Győri Megyei Levéltár a Győr-sokoróaljai szőlővidékről. Ha igen, ezek újabb forráskiadvány anyagát szolgáltatnák. Olyan egzakt forráscsoporttal gazdagodnánk általa, amelyből valóban számos ötletet meríthetnének a napjainkban újjászerveződő hegyközségek a hatékony működés, a minőségi bortermelés és kedvezőbb boreladás érdekében, bizonyos fokú demokrácia kifejlődésével. Néma Sándor tanulmányának függelékeként 11 táblázatban összegezte a vizsgált kistáj szőlőművelésére vonatkozó különböző összeírások adatait. Önmagában, külön elemzés nélkül is értékes ez az önálló forráscsoport. S bizonyítja: folytatni kell a kutatómunkát ebben a témakörben, mert új eredményekkel kecsegtet. Jelen kötetét nagy haszonnal forgathatják a gazdaság-, település- és jogtörténészek, néprajzkutatók- s általában a helytörténet iránt érdeklődők. Gratulálok megjelenéséhez és várom a mielőbbi folytatást! (Néma Sándor: A Győr-sokoróaljai szőlővidék hegyközségi törvényei 1672-1825. Győr, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, 1995.) Ács Anna