Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR JELENE - Szakái Gyula: A városmarketing és eszközei .149

„raktározását", melyekhez felhasználhatók az üzemgazdasági marketingkutatás módszerei, például az image- és magatartáskutatás. HOLL szerint a helyzetelemzés néhány fontos összetevője a következő: - a városépítés kereteinek elemzése {például: városkép alakítás, területtervezés, zöldövezet) - a városi közlekedés aktuális állapota (gyalogutak, kerékpárutak, tömegközlekedés) - kulturális tényezők értékelése (kulturális, a szabadidő- és pihenés eltöltésére alkalmas lehetőségek) Ez a fázis a város gyenge és erős pontjainak meghatározásával, valamint a lehetőségek és kockázatok elemzésével, előrejelzésével (például: versenyelőnyök és hátrányok) zárul. A helyzetelemzésre alapozva megállapíthatják a város azon trendjét és problémáit, amelyre reagálni akarnak. Nagyon fontos, hogy egy olyan eseményképet alakítsanak ki, amely figyelembe veszi a város különlegességeit és társadalmi trendjét. A város eszményképének alakítását alá kell támassza az elképzelések kidolgozása is. Alapját a marketing célok képezik, melyeket össze kell hangolni a városfejlesztés céljaival és a közösségi érdekekkel. A városmarketing koncepciók középpontjában a következő célok állnak: - a város vonzerejének növelése - a versenyképesség felépítése, biztosítása és kiaknázása - a népesség biztosítása - a város image-nak megőrzése, javítása és ápolása - a város ismertségének növelése - a különböző igénycsoportok megelégedettségének javítása - a gazdasági erő tartós biztosítása A gazdaság, oktatás, kultúra, idegenforgalom és kereskedelem azok az általános célcsoportok, melyeket a városmarketing érint. A marketingfolyamat ezen fázisában ezen közösségeknek meg kell vizsgálniuk önállóságuk mértékét és egy úgynevezett „városi identitást" kell kifejleszteniük. Ezzel megteszik az első lépést az ún. „testületi azonosság" kialakítása felé. A „városi identitás" a következőkben nyilvánul meg: - „city design", azaz a város marketingjének világos megjelenése (például: városi intézmények egységes logoja és pecsétje, a város épületeinek építészeti kialakítása) - „city kommunikáció", azaz a célcsoportok konkrét meghatározása és a velük való kommunikáció - „city magatartás", azaz az ügyek kezelésével foglalkozó személyek magatartása.