Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR JELENE - Szakái Gyula: A városmarketing és eszközei .149

kampányok...) és nem a teljes koncepcióval, amely a város viszonyainak és a városon belüli különböző igénycsoportok következetes tervezését, kormányzását és ellenőrzését tartalmazza. Éppen úgy, mint ahogy a marketinget gyakran a reklámmal és az értékesítéssel azonosítják, ugyanúgy a városmarketing fogalmának közvetlen átültetése is ahhoz vezet, hogy e komplex fogalmat leegyszerűsítik és a „város eladásával" azonosítják. Függetlenül attól, hogy a városmarketing city marketing vagy a city management fogalmát alkalmazzuk, ezeknek a nevezéseknek van egy közös tulajdonságuk: a közösségi és a privát szereplők intézményi együttműködése a jövőbeli városfejlődés és a város problémáinak megoldása érdekében. A három fogalom pusztán csak térbeli kiterjedésében különbözik egymástól. A városmarketing egy átfogó forma, amely az egész város felértékelését célozza, míg a city-marketing leginkább a belvárosra koncentrál. Mialatt a város- illetve city-marketing fogalmában a gondolattartalom áll előtérben, addig a city-management a szervezeti körökre helyezi a hangsúlyt. A város- illetve a city-marketing a folyamatokat egy szervezettel testesíti meg, amely lehetővé teszi a marketing célok átalakítását a város illetve a belváros kívánalmainak megfelelően. Következésképpen beszélhetünk város managementről is, ha az egész városra vonatkozó marketing célok átalakításáról van szó. Ezt a fogalmat TIETZ vezette be, de mivel korábban negatívan értékelték, nem is használták. „Mivel a parlament és a bizottságok a politika színterén sajnos nem úgy működnek, ahogy működniük kellene, kiegészítő városi parlamentre van szükségük .... A városmanagement a „mellékkormányzás" egyik módja. A gyakorlatban leginkább a városmarketing és a City-management fogalmát használják, s gyakran azonosítják a City-marketing és a City-managementtel. Mindez mutatja, hogy a két fogalom milyen szorosan kapcsolódik össze. A városmarketing mind tartalmilag, mind térbelileg széleskörű marketing stratégiát nyújthat a városnak. Átfogja az úgynevezett endogén fejlődési lehetőségek aktiválását és koordinálását, azon célból, hogy a várost a polgárok, a környék lakói és az idelátogatók számára még vonzóbbá tegyék. Ehhez egységes gondolkodásmódra van szükség, melyben a városfejlesztési tervek-, image-, idegenforgalmi, és gazdaságfejlesztő intézkedések csak részaspektusok. E széleskörű marketing-tervezet taktikai és stratégiai segítséget nyújt a városfejlesztési politikának, mely kiterjed a város gazdasági, kulturális, szociális, ökológiai és infrastrukturális környezetére. „City-Marketing" a marketing térbeli síkját a belvárosra korlátozza. A gyakorlatban a City-Marketing egy széleskörű város-marketing tervezet része. Legtöbb esetben eddig azonban a City-Marketing anélkül működött, hogy a város marketing „fölötte állt volna". Ez a különbség arra vezethető vissza, hogy eddig még nem vált világossá, tulajdonképpen hogyan is kell érteni az angol-amerikai City kifejezést a marketinggel összhangban. Úgy aztán gyakran beszélnek CityMarketingről akkor is, ha a kiválasztott kezdeményezés az egész városra vo-