Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR JELENE - Szakái Gyula: A városmarketing és eszközei .149

Szakái Gyula A VÁROSMARKETING ÉS ESZKÖZEI* „ A vállalkozók megválaszthatják, hogy a piac mely részét akarják uralni és mely csoportokat akarnak megcélozni, de egy város nem választhatja meg polgárait." Az 1910-es években útjára indult marketing tudománya sajátos és igen érdekes fejlődés- és fordulóponthoz érkezett, amikor napjainkban érdeklődése a tájak és települések felé fordul. Ez az új terület igen izgalmasnak bizonyul, mert amíg a gazdasági gyakorlatban különböző piaci részek különíthetők el, addig a városok, falvak és kisebb-nagyobb régiók esetében szinte minden esetben az egyes ember, vagy embercsoportok kerülnek a vizsgálódás fókuszába. A városvezetés és a vállalkozók településhez tapadó gazdasági érdekei mellett egészen más igényeket fogalmaznak meg az iskolák, a kulturális és tudományos intézmények és a polgárok. A város- és területrnarketing jellegzetessége még, hogy az „eladandó" objektum hosszú távon mindig a maga egészében fejti ki a hatását. Egy-egy elemét ki lehet ugyan emelni és ügyes reklámfogásokkal önálló életre kelteni, de a települések és tájak esetében minden elem hat és ha valami rossz hatásfokkal működik az egész nem dobható el. A térségi viszonyok elemzésével sok esetben ezért mondanak csődöt a hagyományosan jól bevált technikák. A helyi politikusok és a szakemberek figyelmét igen gyakran elkerüli az a roppant fontos tény, hogy egy adott településen élés lehetősége (van valamilyen lakóhely és munkahely) nem azonos azzal, hogy érdemes-e ott élni. A települések, különösen a városok valós helyzete mellett, kialakul azok pszichés megítélése is. Mindmáig nem fordítottak kellő figyelmet arra, hogy mindig kialakulnak alul, vagy felülértékelt területek és a mentális megítélés milyen hatalmas mértékben serkentheti vagy gátolhatja a fejlődést. Győr története iskolapéldája lehet ilyen helyzet kialakulásának. Az 1870-es években pár év leforgása alatt a leggazdagabb kereskedők száma 87-ről 17-re apadt. A távolsági gabonakereskedelem lehanyatlásával valóságos katasztrófahangulat alakult ki a városban. A valós helyzet túldramatizálásának következményeként 67 igen gazdag polgár vitte el a pénz-, kapcsolati- és tudástőkéjét. Pedig a város gazdasági esélyei továbbra is kiválóak maradtak amit nem sokkal később a gyáripar megtelepedése és sikere bizonyít. * A tanulmány a Széchenyi István Főiskola Társadalomtudoányi Tanszékén folyó kutatás része, amit Győr város 1994. évi kulturális alapja támogatott.