Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

Federmayer István: Adalékok Révai Miklós győri éveihez

lám, elébb is állott. Ez effélétől már igen félvén Patzko, nagyon szorgalmatoskodott, vallyon kit kapna ő, Újság írót, ha ezt el vesztené." A „nagy üldözés" elindítója tehát rendfőnöke, Conradi Norbert volt. Csaplár ezért hallgatott róla. Nem akarta nyilvánosság elé tárni, hogy Révai hazafias buzgalmát éppen rendje akadályozta meg. A piarista provinciális [MagyarjÓvárról 1784.február 17-én datált levele így szól:

1

^ „A Magyar Királyi Helytartótanácsnak Szerzetünk papja, páter Révay Miklós, miután elődömtől engedélyt kapott erre, néhány éven át előkelő ifjak házitanítójaként működött. Mivel ezt a dicséretes és rendünknek is megbecsülést szerző munkáját tavaly abbahagyta, elöljárói engedélye nélkül provinciánkon kívül tartózkodott. Amikor ez kiderült, először Bécsben kerestük, mert állítólag ott látták. Aztán néhány nappal ezelőtt Pozsonyban találtuk meg, ahol hivatásától eltérően magyar nyelvű újság írásával foglalkozik. Ekkor atyaian magamhoz hívtam, s arra buzdítottam és kértem, hogy mielőbb költözzék a nyitrai kollégiumunkba, s az ifjúság nevelésével foglalkozzék. Ő először azzal mentegetőzött, hogy - mivel súlyos adósság terheli - csak így van módja annak visszafizetésére. Amikor én erre nyomatékosabban kijelentettem, hogy ez a foglalkozása sem neki, sem rendünknek nem válik díszére, sőt az engedelmességgel és az alárendeltséggel is ellentétes, továbbá szerzetünk céljaival is igen szembenáll, kivált most, amikor gimnáziumunkban a tanítás jobb ellátása érdekében szükségünk van a jó tanárokra, akkor én hivatalomnál fogva nem tudok eltekinteni attól, hogy vissza ne hívjam őt. Először kérleléseivel beleegyezésemet akarta elnyerni, de amikor látta, hogy ez hiába való, ismételten azt hajtogatta, hogy kérelmét Őfelsége trónja elé fogja terjeszteni, s a magyar nyelv művelése érdekében engedélyt fog kérni a magyar újság írására. Miután ennek az atyának kijelentését hallottam, úgy gondoltam, hogy ítéletemet nem változtathatom meg, hanem ezt az ügyet tisztelettel a magas Királyi Helytartótanács elé kell terjesztenem, hogy a kapott eligazítás és utasítások szellemében mit tegyek azért, hogy megszilárdítsam a minden intézményben kötelező fegyelmet, melyet az engedelmesség fogadalma is alátámaszt. Kegyes határozatukat a legodaadóbb engedelmességgel fogom végrehajtani" Mai szemmel nézve a történteket, valójában igaza volt Conradinak, hisz Révai csakugyan visszaélt a kapott engedéllyel, s ezzel a rend szabályai ellen vétett. Szerzetesi fogadalma értelmében engedelmeskednie kellett volna elöljárójának. Ámde Révai, mihelyt értesült provinciálisának visszavonhatatlan szándékáról, sőt még a helytartótanács felszólítását is kézhez kapta, hazafias érzelmeitől fűtve, valamint munkája fontosságának tudatában s a közjó szolgálatának érdekében nemcsak hogy nem engedelmeskedett, hanem lázas ellentámadásba lendült. Ekkor, vagy talán már előbb is, barátai segítségéhez folyamodott. Jól tudta, hogy egymaga nem lesz elégséges célja eléréséhez. Erre utal idézett levele a Bécsben lakó Paintner Mihályhoz. Amikor azt tapasztalta, hogy ezzel sem boldogul, elhatározta, hogy majd maga személyesen fogja képviselni érdekeit az udvarnál.