Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)
ÉLETUTAK, ÉLETMŰVEK - Göcsei Imre: Győr a folyók városa
öntött el az árvíz, az anyagi kár meghaladta a 4 milliárd cseh koronát (Szabadi J. 1969). Az 1954. évi árvíz hatására a Duna árvízgátjait megerősítették, Győr pedig az addiginál szélesebb és magasabb körgátat kapott, amely Szigetköz felől, tehát a Duna felől védi a várost. Az 1980-as években elkészült a mai Szlovákia területén a Bősi Vízerőmű. Ez a Duna elterelésével járt, ami a Szigetköz nyugati részén igen nagy károkat okoz. - Győr környékén ez az elterelés már jelentős károkkal nem járt, mert a Duna elterelt vize Szapnál (Palkovicovo) ismét a régi mederbe ömlik és folyik tovább. Míg Győr-Moson-Sopron megyének és az egész országnak legfontosabb folyója a Duna, addig Győr legjelentékenyebb vízfolyása a Mosoni-Duna (Győri-Duna, Győri-Dunaág), amely régebben a vár védelmében, majd a gabonakereskedelemben játszott igen fontos szerepet, ma pedig az egyes városrészeket választja el egymástól. A Mosoni-Duna a Duna déli fattyúága, amely Oroszvár (Rusovce) és Dunacsuny (Cunovo) között ágazik ki a Dunából. Végigkanyarog a Szigetköz déli oldalán, és 125 km-es futás után Véneknél ömlik vissza a Dunába. Győrnél felveszi a Rábcát és a Rábát, ezért vízmennyisége annyira megnövekszik, hogy hajózhatóvá válik. A szabályozás előtt a Duna árhullámai szabadon folytak medrében, ezért a meder nagyobbnak látszik, mint amit a folyó mai vízhozama kialakíthat. Szélessége 100-120 m, mélysége 3,5 m. Középszakaszjellegű, hatalmas meanderekben kanyarog Győrig. Győrtől a torkolatig már nincsenek nagy kanyarulatai. Győr határában több szigete és zátonya van, ami az alsószakaszjelleghez való közeledést mutatja. Régebben a Mosoni-Duna árvizei gyakran pusztítottak Győr környékén. A múlt században a legnagyobb pusztítást az 1883. évi januári jegesár okozta. Annak ellenére, hogy az árvízvédelmi munkákban katonai alakulatok is részt vettek, 1883. január 7-én éjjel 11 órakor elöntötte a jegesár Révfalut, majd pár órával később Szigetet is. A két - akkor még önálló település - lakói Győr belvárosába menekültek. Mintegy hétezer embert kellett elhelyezni, ami a téli időben zavarokat okozott a város életében. A jegesár magassága „két lábtól egy ölig (kb. 63-189 cm) terjedt". Minthogy a házak egy része vályogból épült, ezek legtöbbje összedőlt. Ez az árvíz is siettette a Duna és a Mosoni-Duna szabályozását. A Dunával együtt szabályozták 1886 és 1894 között. A kitorkollásnál medrét 300 m-ről 40-re szorították össze úgy, hogy a Dunából legalább 654 m 3 /s víz juthasson a mellékágba. Ennyi vízre volt szükség a hajózás számára. 1907-ben megépítették a rajkai zsilipet, aminek segítségével az árvíz teljesen kirekeszthető a Mosoni-Dunáról. Ez csak a felülről érkező árvizekre vonatkozik. Győrött és Győrtől lefelé a Rába áradásai és a Duna visszaduzzasztó hatása következtében
