Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 17/1996 (Győr, 1996)

GYŐR MÚLTJA - Hermann Róbert: Kossuth Sándor visszaemlékezése az

49. Erről Szillányi értesítette Poeltenberget. MOL Görgey-lt. b/15/7. fasc. Utóbbit magyar fordításban közli Görgey István II. 630-631. o. Járosy Ádám alezredes, a VTL hadtest vezérkari főnöke június 28-án délután fél kettőkor erre hivatkozva szólította fel kitartásra Kmetyt. HL 1848-49. 35/235. 50. Posta Ferenc (1817-1883), kilépett testőr, honvéd alezredes, dandár-, majd hadosztályparancsnok a VTJ. hadtestben. Besorozzák a cs. kir. hadseregbe. 1869-ben reaktiválják, 1874-ben honvéd alezredesként nyugalmazzák. Életrajzát ld. Bona, 1987. 270-271. o. 51. Kompólty Ágoston (1812-?), cs. kir. hadnagy, honvéd őrnagy, zászlóaljparancsnok. Vizsgálati fogság után amnesztiát kap. 1869-ben reaktiválják, 1876-ban alezredesként nyugalmazzák. Életrajzát ld. Bona, 1987. 206. o. 52. Weissl, Tohann (1797-1877), cs. kir. főszázados, okt. végétől honvéd őrnagy, 1849. márc.-tól alezredes, várfogságot szenved. Életrajzát ld. Bona, 1987. 335. o. 53. Rohonczy ezredes lova sebesülten felbukott a Császár-dzsidások elleni rohamban, s a bal combjába egy közembertől egy lövést kapott. — Hasonló sebet kapott Kossuth alezredes Győrnél. — Tehát mindkét parancsnok Csanaknál és Győrnél, ugyanazon a napon, csaknem ugyanabban az órában ugyanolyan sebet. (Kossuth Sándor jegyzete). 54. A Rába és a Rábca közötti mocsarak miatt teljességgel nem volt lehetséges az átkelés másutt, mint ezen a kis hídon. (Kossuth Sándor jegyzete) 55. Müller Ede, kilépett cs. kir. hadnagy, honvéd százados a tiroli vadász zászlóaljnál, majd a VII. hadtest vezérkaránál. Világosnál teszi le a fegyvert. Életrajzát ld. Bona, 1987. 425. o. 56. helyesen: Thot Antal (1824-?), cs. kir. hadnagy, a szabadságharcban honvéd vezérkari százados, várfogságot szenved, 1854-ben szabadul. Életrajzát ld. Bona, 1988. 604. o. 57. Kossuth alezredes az első pillanat hevében a híd egész, visszatérő őrségét vádolta gyávasággal, s ez okból ajánlkoztak a fent említett bátrak a veszélyteli szolgálatra! (Kossuth Sándor jegyzete). 58. azaz összesen négy század 59. Ramming alezredes írásos és térképpel ellátott valósághű (?) leírásában (Feldzug in Ungarn im Sommer 1849) előadja, hogy amint mi az ellenséges lovasság felvonulását láttuk, jobbszárnyukra (szemben a külső sáncokkal, a már említettek és a temetőnél lévő, csupán a 62. zászlóalj által megszállt sáncok között), -- jelentős lovastömegeket (ő két ezredet vezet elő) hoztunk előre, és az ott álló 4. osztrák hadtest és az ütegek oldalát veszélyeztettük, ám Siegenthal ezredes és a Károly-könnyűlovasok gyors mozdulata által visszatartóztattunk ettől? — Anélkül, hogy Siegenthal ezredes manőverezési képességét a legkisebb mértékben is tagadni akarnánk, mégsem hisszük, hogy a derék ezredes olyan képzett lenne, hogy egy könnyűlovas ezreddel két huszárezredet elmanőverezni akarhasson! — Ezen úgynevezet tényállás előadójának igen erős nagyítóüveggel kell rendelkeznie, hogy két osztály lótejeit a roham idejére két ezrednek tartsa! A legteljesebb komolysággal biztosítjuk arról, hogy a lovasság (a fent említett lótejeket leszámítva) meg sem mozdult. (Kossuth Sándor jegyzete) Ramming 100-101. o. Kossuth Ramming bevezetőjének Hl. oldalán ironizál, ahol az munkája céljának a hadműveletek teljes, pontos és valósághű bemutatását mondta. — Bersina von Siegenthal, Eduárd, báró (1805-1879), cs. kir. ezredes, Benedek szőregi megsebesülése után dandárparancsnok a cs. kir. IV. hadtestben, altábornagyként hal meg.