Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

Takács Miklós: A 10-14. századi falvak régészeti feltárása a Kisalföldön

feltárt falvakat. De van a korszakot kutató magyar régészek körében is példa arra, hogy a természetföldrajzi vonatkozásokat mellőzve a Kisalföld déli részének középkori telepjelenségeit csak a Dunántúl középső vagy déli részéről származó párhuzamok segítségével igyekeznek értelmezni. Pozitív ellenpéldaként elsősorban a tájegység egyik legnagyobb régészének, a korán elhunyt Szőke Bélának

6 alább részletesen elemzendő munkássága kínálkozik, ő ugyanis több nagyszabású tanulmányában

7 is bizonyította azt, hogy a Kisalföld északi és déli részének 10-11. századi temetőit, valamint a 10-13. századi településeit is csak szoros egységben szabad elemezni. Továbbá a falurégészet magyarországi klasszikusánál, Méri Istvánnál

8 is beletartozik a Kisalföld fogalmába a tájegység északi, Duna-jobbparti része. Végezetül utalt, sajnos csak igen röviden, a Duna északi partja közelében feltárt 10-14. századi települések helyes összefüggésben való értelmezésének fontosságára Bóna István is, egy parasztház-történeti disszertációhoz kapcsolódó opponensi véleményében. Ki kell mondani továbbá azt is, hogy a fentebb vázolt tájföldrajzi szűklátókörűség a néprajzkutatókra valamivel kevésbé jellemző, mint a régészekre. Akad ugyan e tudományág szakirodalmában is negatív példa

10

, de ezeknél számomra jóval fontosabbnak tűnnek, és értekezésem tárgyához is szorosan kapcsolódnak a pozitív ellenpéldák: Filep Antal azon értekezései, amelyekben máig ható érvénnyel meghatározta a kisalföldi 11 későközépkori és koraújkori falusi építkezés fő jellegzetességeit . E munkák ugyanis azonos figyelemben részesítik a Kisalföldnek a Dunától délre, illetve északra fekvő részeit is. Dolgozatom előszavát egy technikai jellegű megjegyzéssel szeretném zárni. Munkámban a mai Magyarország határaitól északra és nyugatra eső lelőhelyeknek is a magyar névalakját használom. Teszem ezt egyrészt azért, mert értekezésem nyelve a magyar, másrészt pedig azért, mert László Gyula szavaival élve „a helynév is történelem".

12 A mai szlovák vagy osztrák névalak könnyebb meglelését a dolgozat végéhez csatolt helynévmutató segítheti. *** A Kisalföld fentebb már említett politikai széttagoltsága következményeként az egyes nemzeti régészeti iskolák eltérő elvei és hagyományai alapján feldolgozott telepfeltárásokat kell összhasonlítani egymással. Mivel e három egységre bomlott kutatási terület egyes önállósult részei - néhány ritka kapcsolódási pont kivételével - párhuzamosan, de egymás eredményeire, hipotéziseire alig figyelve fejlődnek, helyesnek tűnhet az egyes nemzeti régészeti iskolák kutatástörténetét is külön-külön elemezni. A tudománytörténeti áttekintés végén ennek ellenére is igyekszem rámutatni néhány olyan jellegzetességre, amely mindhárom ország telepkutatásában közös. Ezek kiemelése talán megkönnyítheti az egyes, önállóan fejlődő kutatási központok által kidolgozott eredmények összehasonlítását. Udvariassági okokból az áttekintést nem a magyar, hanem a szomszédos országok 10 - 14. századi telepfeltárásainak bemutatásával kezdeném. Az osztrák