Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

Takács Miklós: A 10-14. századi falvak régészeti feltárása a Kisalföldön

91. Liszka, J.: Archeologické prieskumy a záchránné vyskumy v okrese Nővé Zámky. AVANS v roku 1982, Nitra 1983, 159-161; Uő.: Archeologické prieskumy a záchránné vyskumy v okolí Novych Zámkov. AVANS v roku 1983, Nitra 1984, 147-149; LISZKA 1985, 149-150; Uő.: Újabb régészeti adatok Érsekújvár környékének kora középkori településtörténetéhez, in: BALLÁ (szerk.) 1985, 29; Uő.: Prieskumy v okrese Nővé Zámky. AVANS v roku 1986, Nitra 1987, 66-67. 92. Egy jegyzet kereteit túlnőné az ide vonatkozó szakirodalom részletes taglalása. így csak egy olyan összefoglalásra utalnék, amely jó bibliográfiát tartalmaz: PÜSPÖKI NAGY 1989, 15-23. E szerző kapcsán meg kell azonban jegyeznem, hogy az általa felvetett Dunameder eltolódással (Püspöki Nagy P.: A Csallóköz vízrajzi képének története Strabón Geógraphikájától IV. Béla király koráig. In: BALLÁ (szerk.) 1985, 63-122.) értekezésemben nem kívánok foglalkozni, mivel az nem kapcsolódik sem a lakáskultúra, sem pedig a településszerkezet témaköréhez. 93. Benkő E.: Hetény Árpád-kori története. In: „Quibus expedit universis". Diákköri dolgozatok 1978-79. Szerk.: Ladányi E. Bp. 1980. 5-22. 94. Egy véletlenszerű kiválasztás nyomán álljon itt egy jellegzetes vélemény: „A középkori falvak régészeti kutatása az 1930-as években az Alföldön indult meg. (...) A második világháború után megindult az Árpád- és késő középkori falvak módszeres feltárása. Az első nagyobb ásatást Méri István végezte Tiszalök-Rázompusztán (...). Az ásatás eredményei ma is középkori falukutatásunk alapjait képezik." (Wolf M.: Régészeti adatok Észak-Magyarország középkori népi építészetéhez. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. Szerk.: Balassa M. I. Cseri M. - Viga Gy. Miskolc - Szentendre 1989, 47.) 95. MÉRI 1954, 138-154. 96. Lásd pl.: Pálóczi-Horváth A.: A Lászlófalván 1969-74. évben végzett régészeti ásatások eredményei. Cumania 4(1976) 275-306; Uő.: Régészeti és településtörténeti adatok a kunok letelepedéséhez (Egy középkori falu, Szentkirály feltárásának eredményei). In: NÓVÁK - SELMECZI (szerk.) 1986, 215-236; Uő.: Külső kemencés lakóházak a középkori Szentkirályon. In: NOVAK - SELMECZI (szerk.) 1989, 89-106. 97. Vályi K.: Szer középkori településtörténete a régészeti leletek tükrében. In: NÓVÁK - SELMECZI (szerk.) 1986, 117-128; Uő.: XIV - XV. századi falusi építmények Szer mezőváros területéről. In: NÓVÁK - SELMECZI (szerk.) 1989, 79-85. 98. Laszlovszky J.: Árpád-kori és későközépkori objektumok. In: Régészeti ásatások Tiszafüred - Morotvaparton. Szolnok Megyei Múzeumi Adattár, [sor.j Szerk.: Tálas L. - Madaras L. Szolnok 1991. 317-384. 99. Balanyi B.: Nagykőrös középkori falvai és építményei. In: NÓVÁK - SELMECZI (szerk.) 1989, 57-77. 100. Selmeczi L.: Építménytípusok a Nagykunság és a lászság középkori településein. In: NOVAK - SELMECZI (szerk.) 1989, 107-116. 101. UZSOKI 1965, 7. 102. RÓMER 1868, 413-432; különösen 422-424. E részt - tanulságos volta miatt - érdemes szó szerint is idézni: „Igen élénken emlékezem vissza azon perezre, midőn az ősvilág ceramikájának első példányait egy gyűjteményben együtt láttam. Ez a zohori (Pozsony m.) plébánia-lakban volt, Ipolyi Arnold barátomnál; minden polezon, minden ablakon, a hová mások virágokat, szobrocskákat, átlátszó képeket alkalmaznak, a legdurvább, kavicscsal kevert agyagú, legkezdetlegesebb müvezetű és czifrázatú edényfüleket, karimákat, fenekeket, oldalokat találtam, lelőhelyek szerint