Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

GYŐR MÚLTJA - Márfi Attila: Győr és Pécs színházi kapcsolatai a 19. században

20 évig járta az ország útvonalait, s olyan jelentős színikultúrájú városok színpadain lépett fel ez idő alatt, mint Székesfehérvár (1870-73),Komárom, Győr (1874), Pozsony, Arad, Sopron (1875), Miskolc (1876), Arad, Szeged (1877), Kassa (1878), Eperjes, Szeged (1879), Szeged (1880), Kecskemét (1881-82), Arad, Nagyvárad (1884), Pécs, Debrecen (1885).

63 Első önálló társulatát 1886-ban szervezte meg Sopronban.

64 Ezt követőleg pedig 1892-ig a Sopron-Győri színikerület igazgatója lett, majd három egymást követő évben a Szegedi Színház élén állt. Az 1895-ben átadott Pécsi Nemzeti Színház vezetését 1899-ig látta el.

65 Somogyi Károly pályázaton keresztül került 1887-ben a pécsi játszóhelyekre, mikor a Mária utcai Kőszínházat, mivel életveszélyessé vált be kellet záratni. Pécs ekkor ideiglenesen elvesztette a több, mint 50 éve tartó státuszát, azaz a színtársulatoknak nem tudta biztosítani a folyamatos téli vendégszereplést, s az Országos Színi Egylet nyilvántartásában nyári állomáshellyé minősült vissza.

66 Bár a város tanácsa a színház bezárását követőleg igazgatási és műszaki szakemberekből álló válságstábot alakított, akik ki is jelölték az új színházépület erre alkalmas fundusát, de az anyagi erőforrások előteremtése már hosszabb időt vett igénybe.

67 A városi vezetés ekkor úgy döntött, hogy a város területén lévő nagyobb szálakat, fogadókat és kávéházakat is igénybe lehet venni színtársulatok fogadására, hogy a lakosság ne maradjon hosszabb ideig a színház varázsa nélkül. Az elaggott színházépület bezárását követő évben, 1887-ben is tartott még a pécsi játszóhelyek jó híre, ezért egyszerre három direktor is versengett az ideiglenes színi termek bérleti jogáért: Saághy Zsigmond Nagybecskerekről, Rónaky Károly Újvidékről és Somogyi Károly Győrből nyújtotta be pályázatát.

68 A direktort még színész éveiből nagyon jól ismerte és szerette a pécsi közönség, mikor Aradi Gerő társulatával vendégszerepelt a Városi Színházban.

69 Mint Soproni-Győri színikerületi igazgató pedig a legjobb ajánlólevelek kísérték 1887 januárjában benyújtott pályázatát. Igaz a direktornak megfelelő tőkével is kellett rendelkeznie, mivel csakhamar kiderült, hogy a kérdéses színitermek nem 70 felelnek meg jó erőkből álló társulata igényeinek. Ezért Somogyi elhatározta, hogy saját költségén nyári színkört, faarénát építtet hosszú évekre elnyerve ezzel a pécsi nyári állomáshely játszási jogát. Az építési engedélyt 1887 áprilisában kapta meg, s vele együtt 3 évre a nyári szezon működési engedélyét is. A hajdani Kert utcában álló Városi Tornacsarnok melletti telken májusban már állt a „deszkaszínház" ezer főt befogadó épülete.

72 A színigazgatónak ez a vállalkozása 4000 forintjába került, bár a városi tanácstól évi 2000 forintra tehető szubvencióra kapott ígéretet.

73 Az évek múltával azonban ez az összeg, az új színház építési költségeire hivatkozva 1/5-ére zsugorodott, azaz évi 400 ft szubvenciónális támogatásban részesítték csak az új színiterem tulajdonosát. M,aga a direktor így emlékezett vissza vállalkozására a Pécsi Nemzeti Színház ünnepélyes átadására megjelent Pécsi Napló különkiadásában, főszerkesztő barátjának Lenkei Lajos kérdéseire válaszolva:

74 m: 102 lllllillllll