Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)
GYŐR MÚLTJA - Néma Sándor: Adatok a Győrvidéki Gazdasági Egylettörténetéhez
napirendre kerül a hátralékosok ügye. A határozatot - a pénztárnok intézkedjen a „törvény útján" - a megfelelő nyilvántartások nélkül nem tudták végrehajtani. 1 ^ Az 1881-re elkészített kimutatás visszamenőleg óriási hiányt mutatott. Eddig nem fizettek be összesen 5960 Ft alapítványt, 940 Ft kamatot és 1993 Ft tagdíjat. Javasolták, hogy az alapítványi tőkéből 600 Ft-ot, a kamatokból 265, a részvények tartozásából 95 Ft-ot írjanak le. 1882. májusára a leírás javasolt összege tovább nőtt (800 Ft alapítványi tőkére, 340 Ft kamatra és 230 Ft tagdíjhátralékra). A behajtható követelés 5160 Ft alapítvány, 600 Ft kamat, és 1763 Ft részvényes tagdíj. Végül Léderer Zsigmond, Kisfaludy Dénes, Dresmitzer János, Nagy Mihály alapítványát, Landherr János és Milánovics János tartozását törlik. 1 * 1883-ban a költségelőirányzat 3700 Ft kiadással, 1660 Ft fedezettel és 2000 Ft-os minisztériumi segéllyel számolt. A támogatást a tervezet erős bírálatával, végül 1000 Ft-ra szállították le. 137 ^ Míg az egyesület az 1867 után egyes akcióihoz kért és kapott céltámogatást, addig az 1880-as esztendőkben már fenntartási költségeinek egy részét is a minisztériumra hárította. Az egylet megalakulásának évtizedében volt még egy erőforrása: az adományok. Ez a forrás azonban elapadt. A legnagyobb adományozók gr. Viczay Héder és gr. Batthyány Géza voltak. Az egylet aktivitásának és működésének értékelése A kiegyezésig a politikai változások erősen érzékelhetők az egyesület belső életén. 1860-ban még mindössze három közgyűlést tartottak. 1861-ben egy közgyűlésre és két szakosztályi ülésre került sor. 1863-ban és 1864-ben stabilizálódni látszott tevékenysége, de az 1865-1866 esztendőkben újra csak néhány ülésre került sor. 1867-től 1871-ig egyenletesen működött. Ennek ellenére 1868-ban Viczay Héder a következőképpen értékelte az egylet működését: „az egyesület az utóbbi 3 hó, illetőleg az egész esztendő alatti létezésének kiválóbb jelét felmutatni ugyan nem képes." A jelentés után a tagság köszönetet szavazott meg az elnöknek. 3 ^ Valójában az egylet aktivitása 1872-től csökkent erősen, s az 1880-as évekig évi 3-6 igazgatóválasztmányt és egy-két közgyűlést tartottak. Ekkor szaporodott el a jegyzőkönyvekben a beérkezett értesítésekre, kérdésekre, felvilágosításokra adott „tudomásul vétetett" forma. Ebből az évtizedből egyedül az 1874-es kiállítás esztendeje kivétel. Az 1880-as évek ülései megint majdnem elérik az alapszabályban előírtakat, de egyre inkább formálissá vált az egyesület élete. Ezért egy új, Nedeczky Sándor vezette, „az egyesületek reorganizátiójára kiküldött" bizottság kezdi meg működését. Az egyesület hanyatlásának a végső okát a Földművelésügyi-, Ipar-, és Kereskedelmi Minisztérium segélyének elmaradásában látja, s szerintük szükség lett volna állandó titkári hivatalra is. 139 ^ Végül 1901-ben regionális szerepkörét feladva az egylet Győr Megyei Gazdasági Egyesületté alakult.
