Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

Takács Miklós: A 10-14. századi falvak régészeti feltárása a Kisalföldön

160. Lásd pl.: H. Gyürky K.: A régészeti kutatás eredményei. In: Gergelyffy A. - H. Gyürky K. et alii: A pannonhalmi kerengő és kolostor helyreállítása. Arrabona 5(1963) 121-130. 161. Lásd pl.: Kozák K. - Uzsoki A.: Régészeti és műemléki kutatás a győri Püspökvárban. Arrabona 4(1962) 55-65; MITHAY 1988a, 53-96; MITHAY 1988b, 37-50. 162. Lásd pl.: Holl I. - Nováki Gy. - Sz. Póczy K.: Várfalmaradványok a soproni Fabricius-ház alatt. ArchÉrt 89(1962) 47-67; Holl L: Sopron középkori városfalai, lelentés az 1961 - 64. évi ásatásokról. ArchÉrt 94(1967) 155-183.; Uő.: Sopron középkori városfalai IV. ArchÉrt 100(1973) 180-206; Gabler D.: Kutatások Arrabona canabaejá-ban. Arrabona 13(1971) 5-51; Szőke, B. M. - T. Szőnyi E. - Tomka, P.: Sondierungsgrabung in Győr - Káptalandomb dahresbericht 1974). MittArchlnst 6(1976) 107-113; Uők: Ausgrabungen auf dem Káptalandomb in Győr (Jahresbericht 1976). MittArchlnst 8/9(1978-79) 137-142. 163. Lásd a 147. jegyzetet 164. NOVÁKI 1956, 51-52. 165. GÖMÖRI 1973, 69-119. 166. Takács, M.: Mediáéval Pottery. In: The Fort at Ács - Vaspuszta (Hungary) on the Danubian limes. Szerk.: Gabler, D. BAR International Series 531 (ii), Appendix. [Oxford] 1989, 709-719. 167. Takács M.: Árpád-kori települési objektumok Kajárpéc - Pokolfa-dombon. CommArchHung 1993, 201-226. 168. MITHAY 1988a, 53-96 169. MITHAY 1988b, 37-50. 170. A legnyugatibb ilyen ásatás színhelye tudomásom szerint Kesztölc volt: Lázár S.: Árpád-kori szabadban levő kemencék Kesztölc - Tatárszálláson. ArchÉrtlll(1984) 71-77. 171. MRT 5. 172. MRT 4. 173. Torma I.: A régészeti topográfia és településtörténet, [kézirat] 1974. Köszönettel tartozom Torma Istvánnak, hogy munkája tanulmányozását számomra lehetővé tette. 174. Vikár T.: Adatok Kajárpéc régészeti kutatásához, [kézirat] h. é. n. (Kajárpéc, 1991) GYXJM RA 10-92. 175. Elsőként utalt erre MÉRI 1952, 57-58, 176. Az ilyen elmozdulásokat részletesen, ábrákkal is szemléltette a közelmúltban: Györffy Gy.: István király és műve. Bp. 1977, 412-414. 177. A történészek közül hangsúlyozta ezt: Belényesy M.: Adatok a tanyakialakulás kérdéséhez. A telek és a magyar tanya középkori gyökerei. Bp. 1948, 18-24, 50, 55; Uő.: A földművelés fejlődésének alapvető kérdései a 14. században I. Ethnographia 65(1954) 393-396; Uő.: Az állattartás a XIV. században Magyarországon. NéprÉrt 38(1956) 40-42; Földes L.: „Telkek" és költözködő falvak a honfoglaló és Árpád-kori magyarság gazdálkodásában. In: Nomád társadalmak és államalakulatok. (Tanulmányok.) Szerk.: Tőkei F. Körösi Csorna Kiskönyvtár 18. Bp. 1983, 327-349. 178. MIHÁLY 1971, 109-117. 179. E tényre Tomka Péter hívta fel a figyelmemet szíves szóbeli közlésében. Adatáért hálás köszönettel tartozom 180. TAKÁCS 1993a.