Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

GYŐR MÚLTJA - Néma Sándor: Adatok a Győrvidéki Gazdasági Egylettörténetéhez

Győr kereskedelmi vonzásközetének megőrzésére tett egyleti kísérletek Az 1850-60-as évek fordulóján Győr kereskedelmi pozíciója még csúcspontján állt. A város közvetítő kereskedelemben kivívott rangja mégis néhány éven belül megrendült Pest-Buda előretörésével. A folyamatot felgyorsította az 1861ben megnyitott Buda-Trieszt vasútvonal.

100

' Ezt a tényt már a kortársak is felismerték. Zichy Ottó a város jelentőségének megőrzését már egy új profil kialakításában, a „nyersanyagok feldolgozásában" látja, kárpótlásként az „elveszett kereskedésért." 01

' Hasonlóképpen érzékelte Viczay Héder is Győr kereskedelmi körzetének zsugorodását.

102

' Ezért 1862-ben a győri kereskedők a megye földbirtokosaival összefogva egy Győr-Pápa-Keszthely vasútvonal létesítésére hoztak létre társaságot. Céljuk az Adriai-tenger legrövidebb úton való elérése volt.

103

' 1865- ben az egyesület újabb tervvel állt elő. Most már nemcsak a Győr-Pápa-Kanizsa, hanem a Győr-Cenk vonal kiépítését is szerették volna elérni.

104

' 1866- ban újra elővették elképzelésüket és javasolták: a megye aszály sújtotta vidékét nem segélyekkel, hanem új kereseti lehetőség kialakításával lehetne segíteni. Erre jó alkalmat nyújtana a Győr-Pápa vasút kiépítése.

105

' A terv végül 1871-72-ben valósult meg, de egészen más vonalvezetéssel, mint a győri elképzelések.

106

' Terveket szőtt az egyesület a gyapjúvásárok meghonosítására is Győrben, de célja nem valósult meg. A szombati győri gabonavásárok forgalma is csökkent, a kereskedők egy része ekkor utazott Bécsbe. Ezért javasolták a szombati gabonavásárt és a keddi marhavásárt a szerdai piacnapra áthelyezni.

107

' Hiába segítette terveivel, s hiába fogott össze az egyesület a várossal, Győr a közvetítő kereskedelemben játszott fontos szerepét nem tudta megőrizni. Az egylet is megpróbálkozott a kereskedelmi közvetítéssel, mivel a „Gazdasági egyletek ismerik leginkább saját területük gazdasági viszonyait."

108

' Már 1860-ban ígéretet tettek egy terménycsarnok felállítására. Erre a szerény egyleti bevételek miatt nem került sor, s így Szabó Ferenc vállalta fel a közvetítő szerepet, „kisebb" járulék fejében. ) Az 1880-as években már a győri Kereskedelmi Gyülde, azaz a Lloyd látta el ezt a feladatot. Az Eszterházy alapítvány kezelése és az egylet segélyakciója Az egyetlen alapítványra az egyesület megalapításával egyidőben került sor. Gróf Eszterházy Miklós felajánlott évi 600 Ft-ot hat éven keresztül „földmíves osztálybéli két egyénnek mind bel-, mind külföldi oktatására az 1861-ik évtől."

110

' A jelentkezők közül végül Kozma Bálint téti, Szabó Elek écsi és Lakó György nagybaráti lakosokat választotta ki az egyesület bíráló bizottsága. Kozma Bálint képzése Keszthelyen, a másik két tanulóé a budai kertész-, vincellér-, és pincemester iskolában még ebben az esztendőben megkezdődött.

111

' A következő