Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)
GYŐR MÚLTJA - Néma Sándor: Adatok a Győrvidéki Gazdasági Egylettörténetéhez
évtized alatt a becsár háromnegyed részét, a második tíz év folyamán a becsár felét, ezentúl pedig egynegyedét köteles kifizetni. Cserében mentesül a faiskola felállításának költségeitől, és a városi ifjúság is látogathatja a mintakertet. A következő igazgatóválasztmányi ülésen Balogh Kornél egyleti tagnak az egyleti mintakert ügyében tett fáradozásaiért köszönetet szavaztak meg. 4 ' Felfogadtak egy kertészt a munkálatok irányítására, de a tervezést Glocker Károly enyingi kertészre bízták, egyben az egyesület tiszteletbeli tagjává avatták. 85 ' A mintakert beültetésére 1865. június 13-ig 2143 Ft-ot fordítottak. A facsemetéket a faiskolákkal rendelkező egyleti tagoktól gyűjtötték be. \ Foglalkoztak szőlőtelepítéssel is. Ehhez adományozott báró Bésán János gici mintagazdaságából 2000 db akácfakarót, az egylet pedig 5000 rizlingszőlővesszőt szerzett be. 87 ' 1867-ben az egylet felkérte a várost a budai országút mentén árok ásására, mivel az útról a víz a kertbe folyt. Nagy Pál polgármester ígéretet tett a feladat elvégzésére. 88 ' Az 1869-es leltár szerint 585 fajban 4656 oltványt, ebből 1569 eladhatót írtak össze 89 ' 1868. november 5-től 1869. április 10-ig a következő oltványokat adták el: 4600 gyökeres szőlőt, 23 cseresznyét, 100 meggyet, 341 őszibarackot, 81 kajszibarackot, 76 körtét, 96 almát, összesen 296 Ft értékben. Az egyleti tagoknak elővásárlási joguk volt és némi kedvezményt is kaptak. 1872 végén a szőlészeti, borászati, kertészeti szakosztály így értékelte a kertet: „Noha... az idei oltás eredménye jobb a tavalyinál, e csekély különbözet tekintettel a szőlővessző termelés, és a szemzés ez évi apadására csak távolról sem elégíti ki az egyesület, se a gyümölcsnemesítés iránt érdekelt közönség várakozását." A megoldást, a nagyobb hozam elérését a kimerült talaj megújításával, trágyázással próbálták elérni. Elrendelték száraz időben az öntözést, napszámosok felfogadásával. Végül „nagyobb buzgalomra" intették a kertészt. Állandó problémát jelentett a csemetefák fajának a meghatározása is! 90 ' 1878-ban a város megtagadta az egyesület kertje mellől a budai országút mentén húzódó akácfasor kivágását. 91 ' 1880-ban az igazgatóválasztmány engedélyezte: a kertész százalékos hasznot húzzon a kert eladott terményeiből. 92 ' Az újabb és újabb próbálkozások, befektetések és vizsgálatok mégsem növelték a kert hozamát. Még 1880 végén újabb határozatban a kertésznek adták használatra a mintakertet, s szerződést kötöttek vele. A kertfelügyelői állást megszüntették. 93 ' 1882-ben tervbe vette a város a mintakert területének beépítését: az egyesület ez ellen élénken tiltakozott. A mintakertre eddig az egyesület 15.000 Ft-nál többet költött. Tiltakozott az egyesület a több mint 260 Ft-os adóhátralék megfizetése ellen is, mivel a kert jótékony célokat szolgál. 94 ' A kert megszüntetésére ekkor még nem került sor. Az 1883-as árvíz teljesen elöntötte a kertet, szétzúzta a kerítés egy részét, kettétörte a csemetefákat, s a nemesített gyümölcsfák teljesen tönkrementek. 95 ' Az 1883as októberi közgyűlés részletesen foglalkozott a kert állapotával. A talaj az elmúlt években kimerült, az 1879-80-as téli fagy is jelentős kárt okozott, az 1883-as árvíz teljesen tönkretette, ezért javasolták a kert megszüntetését: helyreállítása csak újabb nagy anyagi áldozatot követelne. 96 '
