Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

GYŐR MÚLTJA - Néma Sándor: Adatok a Győrvidéki Gazdasági Egylettörténetéhez

Magyarországon a gazdasági egyesületek szervezésére tett kísérletek előzményei még 1766-ra nyúltak vissza. Ekkor, s 1770-ben központi utasítással, azaz uralkodói ösztönzésre próbálták a mezőgazdasági viszonyok javítására a nemességet megszervezni - eredménytelenül.

1

' A két próbálkozást közel fél évszázados szünet követte. 1825-ben Pozsonyban Széchenyi István vezetésével néhány főúr megalakította a Pálya vagy Lófuttató Társaságot. Ez többszöri átalakulás után 1835-ben Gazdasági Egyesületté alakult. A főúri befolyás alatt álló országos egyesület létrejöttét néhány éven belül követte a középbirtokosok vezette vármegyei egyesületek megalapítása: így például a Szatmár megyei 1837-ben, a Vas megyei 1840-ben. A fiókegyesületek sajnos rövid időn belül feloszlottak. Az országos egyesület a világosi fegyverletétel után, 1857-ben kezdte meg működését újra. Ezután indult meg az országban a vármegyei gazdasági egyesületek megszervezése is. A kiegyezésig a gazdasági egyletek a megyei önkormányzati élet híján lehetőséget biztosítottak a középbirtokosoknak a politizálásra, a politikai törekvések összehangolására is. 1867 után e szerepük átalakult s az agrárá-merkantil ellentét formációban jelentkezett.

2

' De új funkciót is nyertek a stabilabb politikai helyzetben: a földművelési, ipari és kereskedelmi minisztérium kérte fel őket a mezőgazdaság fejlesztésére, adatok gyűjtésére, javaslatok elkészítésére, mivel a mezőgazdaság állami irányítású szervei csak hosszabb idő után alakultak ki. A minisztérium e feladatok elvégzéséért anyagi támogatásban is részesítette az egyleteket. A gazdasági egyesületek a dualizmusban végig a közép-, illetve a megye politikai és gazdasági életében szerepet játszó birtokosok, azaz a megyei gazdasági és politikai elit agrár érdekképviseleti szerve volt.

3

' Előzmények Győrött az abszolutizmus idején 1854-ben az olvasóegylet újraindulásával kezdődött meg az egyleti élet. Két évvel később alakult meg a kereskedők egyesülete, a Győri Lloyd. Ezt követően 1858-ban újra működni kezdett a 10 éve feloszlatott Zene és Dal Egyesület. 1860-ban már 9 egyesület működött a város területén, a Győrvidéki Gazdasági Egyesületen kívül.

4

' A legelső felhívás a Gazdasági Egyesület megszervezésére 1858-ban történt a Győri Közlöny hasábjain. Beöthy Károly javasolta, hogy alakítsák meg a Felsővidéki Gazdasági Egyletet, Győr központtal. Az egyesülés célját a következőkben foglalta össze: „a mezei gazdaság kellő felvirágzásának feltétele az okszerű kezelés: szükséges tehát, hogy okszerűen képzett gazdáink legyenek... a hűbéri korlátok elenyésztével gazdászati rendszerünk sem maradhat a régi többé". javasolja egy mintagazdaság, takarékmagtár, „egy gazdasági tudakozó intézet" felállítását. ' Beöthy a felsővidéki megnevezést két érvvel támasztja alá: ezt használta Széchenyi István is, illetve az egyesület működési területe ne csak Győr megye, hanem a város gazdasági vonzáskörzete legyen. Erre helyben