Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

GYŐR MÚLTJA - Gecsényi Lajos: Nyugat-Magyarország kereskedelmi viszonyai egy harmincadvizsgálat tükrében (1668)

Prenner („képzett, a harmincadügyekben elég jó tapasztalattal") Magyaróvárott Miticzky Mihály, Győrben Farkas András („jól képzett"), Komáromban Kőszeghy Ádám („elég képzett"). Bizonyos azonban, hogy a többiek sem nélkülözték az alapvető ismereteket, nevük alapján ítélve egy részük német anyanyelvű polgári, esetleg jobbágyi családból származott. A nyelvtudás bizonyára döntő szempont volt alkalmazásuknál, hiszen a ügymenetben legalább két (magyar, német) vagy több (latin, horvát) nyelvet kellett tudniuk.Bruckban Johannes Tridll, Hofban Bernardovich Márton, Vimpáczon Johannes Rudolf a Meczerat („német"), Ebenfurtban a testvére Heinrich Christoph a Meczerat, Szentmártonban Thomas Kienczel („különböző helyeken gyakorlatot szerzett és a gyakorlati ismereteket tekintve elég képzett"), Hochenwolkersdorfban Thomas Grayner vezette a harmincadhivatalt. A származás a szentmártoni Kienczelnél merült fel igen élésen. Az „egregius" (vitézlő) címmel illetett hivatalnok Esterházy Pál Iánzséri uradalmában született, jobbágy gyermekeként. Nádasdy Ferenc gróf országbíró, akinek a továbbiakban még részletesen tárgyalandó szabálytalan kereskedelmi ügyletei miatt ellentétei voltak a harmincadossal, erre hivatkozva javasolta Esterházynak, hogy követelje a Magyar Kamarától a tisztviselőnek, mint szökött jobbágyfinak a visszaadását. A helyi plébános és a vármegyei szolgabíró rendszeresen zaklatták őt. Kéry Ferenc gróf bizonyosan hasonló indítékokból „kurva paraszt fiának" („rustico meretricis filio") gyalázta. Esterházy volt egyébként, aki a nagymarton/mattersdorfi vásáron megtiltotta a harmincados zászlajának kitűzését, azaz a királyi harmincadvám szedését. A nagyobb forgalmú központokban, összesen hat helyen, volt ellenőr. Magyaróváron Doborgazy Ádám, Győrben Király János, Komáromban Langh Ádám, Sopronban Sveninger János, Ebenfurtban Christoph Kolaiz, Bécsújhelyen Christoph Gerübel helyi polgár. Ugyancsak polgárember, Johann Adam Huttenlő városi szenátor vezette a kiemelt fontosságú ruszti fiókharmincadot. Köpcsénynél Partinger feljegyezte, hogy a visszaeső forgalom miatt elbocsájtották az ellenőrt, Bruckban ugyanezen ok miatt felesleges alkalmazni. Vimpáczon, Rajkán és Nezsiderben évekkel korábban megszüntették a tisztséget, vélhetően hasonló okok miatt. „Segédek" viszont kivétel nélkül működtek, igaz Köpcsényben például egy 16 éves fiú látta el e feladatokat. A brucki (Klemens Pál), az ebenfurti (Simon Leeb) a vimpáczi (Szaller Vid) és az óvári „segédek"-nél elismerték képzettségüket, annál is inkább, mert Leeb előtte Bruckban és Gátán is dolgozott már évekig. A nagyforgalmú magyaróvári hivatalban az okozott gondot, hogy a segéd egyúttal gróf Draskovich Miklós óvári vámszedőjeként is működött és egyszerre mind a királyi harmincadot, mind a magánvámot követelte a kereskedőktől, ami ellen az érintettek panaszt tettek. A piacnapokon, „ahol nagy a tolongás és a munka határtalan" a „segéd" tisztéből fakadó feladatoknak nem is tudott eleget tenni. Hiszen két úrnak senki sem szolgálhat („nemo duobus Dominis servire possit") — írta Partinger tanácsos. Többségüket a jelentés