Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

RECENZIÓ - Csecs Teréz: Tóth Péter: Sopron vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái I.

a megyegyűlés. Ugyancsak elkülönültek a két terület feladatai a védelem szempontjából. Rábaközre nagyobb teher hárult: egyrészt a törökkel határterület lévén (380., 538-540., 560. r.), másrészt az árvizek által jobban fenyegetett a vidék (ld. 154., 342., 816-821. r.). Ezt igyekeztek ellensúlyozni kedvezményekkel, illetve a másik kerületben lakóknak a munkálatokba való bevonásával. /További kutatások során talán nagy valószínűséggel meg lehetne állapítani az egyes üléseken előforduló személy- és helynevek, tárgykörök alapján, hogy a gyakorlati okokból a Rábán innen lakó nemesek peres ügyeit jobbára az új kéri sedr iákon intézték-e, a rábaközieket pedig Németiben (ld. még pl. 68-70. p. Megyei törvényszék Németiben). A megyeszéli területek ki voltak téve a török támadások mellett a pápai várban és a Bodonhelyen állomásozó katonák hatalmaskodásainak is, a legtöbb vita a legelőkön folyt. A katonák tilos legeltetése miatt 1580., 1581., 1582. júniusában is volt felkelés, nemesek és jobbágyok egy emberként voltak kötelesek megjelenni. (1582-ben a Rábán inneniek Újkéren, a rábaköziek Dénesfalván). A megyei közgyűlés elsődleges feladatai közé tartozott a tudatos, jól irányított, az egész megye lakosságára vonatkozó árvízvédelmi munka is, a malmok helyériek megválasztásától a Rába gázlóinak, vagy télen a jég vágásának megszervezéséig. A malmokkal ebből a szempontból is rendszeresen foglalkozott a megyegyűlés (151153. r.), szabályozta működési helyüket, hites molnármesterekkel ellenőriztette azok állapotát, általában a „Rába folyón ősi helyen" állók fennmaradását engedélyezte, amennyiben nincsenek kárára a Rábaköznek. A határozatnak pl. Nádasdy Ferenc megyei főispán is alávetette magát, amikor egyik beledi malmát le kellett szállítani a régi helyről, de ha még úgy is kárára lesz a Rábaköznek, akkor el kell vontami (151. r.). A törvényszéki ülések anyagában azonban gyakran találunk a malmok birtoklásával, felállításával, állapotával kapcsolatos peres ügyeket is. A vízgazdálkodás mellett az erdő, a szűk határú falvakban a legeltetés, a legelőgazdálkodás módja, szabályozása is kibontakozik a regesztákból. A pereket, tiltakozásokat, panaszokat nemcsak a törvényszéki üléseken intézték, a közgyűlések anyagában is találunk hatalmaskodásokkal, örökösödési, vagyonmegosztási ügyekkel foglalkozókat, de gyakoriak voltak a rágalmazási perek is. Nem kevés adatot találhatunk a megyei, a nemesi hierarchiára, a szervitorok helyzetére, szerepére, a kisnemesi falvak életére, az átbirtoklásra más megyékben, vagy éppen a korabeli erkölcsre stb. A vármegye több alkalommal szedett adót a nemesektől rabságban lévők kiszabadítására, így Nádasdy szervitorai, Völcsey György és Hegedűs István érdekében 1580-ban (200. r.), vagy Karré Mihály török fogságból való kiszabadítására 1587-ben (988. r.). Nem ok nélkül, meglepően kevés ügye van a vármegyének Sopron városával és a hozzá tartozó falvakkal, a regeszták alapján jó lehetett a viszony a két testület között. Ez már nem így igaz a megye Ausztriának elzálogosított részének birtokosaival, pl. a kismartoni várkapitánnyal szemben nemesi felkelést is hirdettek az 1583. szeptember 15-i megyegyűlésen, amennyiben a kismartoni ka210 ^^^^^B