Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

RECENZIÓ - Horváth József: Egy emlékkönyv tartalmáról és tanulságairól

rókeréki (Eberau) levéltárának anyagát mutatja be, rövid történeti bevezetővel kezdve mondandóját. Érthetően több tanulmány kapcsolódik a herceg Esterházy család történetéhez: a már említettek mellett további ötöt említhetünk még meg. így Ladislaus TRIBER munkáját, melyben gróf Esterházy Miklós nádor végrendeletét mutatja be magánéletének és hivatali pályájának — főként Péter Katalin, Csapodi Csaba, Merényi Lajos és Hiller István könyveire támaszkodó — áttekintése után, megadva a forrás magyar megjelenésének bibliográfiai adatait is. Gerald SCHLAG Esterházy Pál Antal huszár regimentjének az 1741 és 1748 között zajló osztrák örökösödési háborúban való részvételét dolgozza fel alapos tanulmányában, melynek helyi érdekessége, hogy számos Sopron, illetve Mosón megyei huszártisztről is találunk benne adatokat. KÁLLAY István, az ELTE tanszékvezető professzora a főherceg Esterházy család 19. század eleji udvartartását mutatja be rövid, de lényegretörő munkájában, melynek részletességét mutatja, hogy még a könyvtáros, valamint segédjének fizetését is megtudjuk belőle. Hugó HUBER az Esterházy-uradalom gyapjútermelését vizsgálja a 19. század első felében, alapos táblázatokkal ellátott, sok, számunkra is értékes helyi adatot tartalmazó tanulmányában. Míg Gertraud KLIMESCH dolgozatával a képzőművészet is helyet kap a család történetének kutatásában: az Esterházy Pál (16351713) személyéhez kötődő metszet-sorozatok közül a Matthias Greischer kézjegyével ellátottakat mutatja ezúttal be. Felfigyelhetünk az egyháztörténeti témák gazdagságára is: August Ernst már említett munkája mellett négy további dolgozat is képviseli e területet. Közülük számunkra talán Hans Péter ZELFEL tanulmánya a legizgalmasabb, melyben Szent István király, valamint más magyar szentek burgenlandi tiszteletéhez szolgál adatokkal, kitérve a templom-patrociniumok mellett a szent-ábrázoláscfk, a keresztnév-választás, az imádságok és egyházi énekek, valamint az ünnepek és szokások vizsgálatára is. A további tanulmányokban Josef RITTSTEUER a nagyhőflányi Szent Radegundis-beneficium történetét dolgozza fel, Silvia PETRIN Stotzing (Lajtaszék) alapításának körülményeit segít megismerni értékes adalékokkal, míg Gustav REINGRABNER a burgenlandi evangélikus egyház struktúráját és intézményeit mutatja be. Két tanulmány foglalkozik a lánzséri-lakompaki uradalom múltjával: a Bécsben élő DEÁK Ernő az uradalom jobbágyközségeinek sorsát tekinti át az 1549. évi adóösszeírástól az 1697. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvekig, míg Josef és Theresia FRALLER az itt befolyt 17-18. századi büntetéspénzeket veszi vizsgálat alá. Mint az eddig leírtakból már látható, több magyar szerző dolgozata is helyet kapott az emlékkönyvben: összesen tíz történész képviseli hazánkat, ami eléggé magas aránynak — azaz történeti kutatásunk színvonala elismerésének — tekinthető. Örömünkre szolgálhat, hogy két megyénkben dolgozó szakember is található a felkéréssel megtiszteltek között: közülük TURBULY Éva, a Soproni