Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)

GYŐR JELENE - Szilágyi György: Adalékok Győr közlekedésföldrajzi vizsgálataihoz

Dr. Szilágyi György Adalékok Győr közlekedésföldrajzi vizsgálataihoz Tanulmányomban a személygépkocsi-közlekedés, parkolás, a kerékpáros-forgalom és a gyalogosforgalom kérdéseivel foglalkozom. Személygépkocsi-közlekedés A városi közlekedésben fontos szerepet játszik a személygépkocsi-közlekedés, amelyet a gépkocsiszám is bizonyít, (l.sz. táblázat és az l.sz. ábra) 1. sz. táblázat: A személygépkocsi állomány alakulása Győrben Év Összesen Ebből magántulajdonban 1972 4.722 4.362 1973 5.976 5.573 1974 7.034 6.904 1975 9.076 8.642 1976 10.330 9.674 1980 15.745 15.095 1981 17.434 16.753 1982 19.230 18.548 1983 20.029 19.324 1984 21.240 20.487 1985 22.351 21.567 1990 27.384 26.822 Forrás: KSH Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság évkönyvei A személygépkocsik száma évről-évre egyenletesen növekedett. Ez igaz a gépkocsipark egészére és a magántulajdonban lévő kocsikra is. Mindkét kategóriában a növekedés 1972-1990 között több mint hatszoros. Ezek után nem kell bizonyítanunk, hogy a forgalmi zsúfoltság növekedéséhez a személygépkocsik is hozzájárultak. Ehhez hozzá kell tennünk a belföldi és a külföldi eredetű tranzit személygépkocsi áradatot is. A közlekedési zsúfoltság különösen a Belváros területén jelentkezik. A további részletes vizsgálat előtt röviden érintenünk kell a magyar városépítésben egyedülálló városközpont kialakulását. A város legősibb magja a Káptalan-domb és a közvetlen közelében nagyjából félkör alakban kiépült város. A magyarok bejövetele után a káptalandombi városmagot az akkor még többnyire vizenyős, vagy vízzel borított területekből kiemelkedő térszíneken kisebb lakott részek vették körül. V. István - a győriek hűségének és érdemeinek elismeréséül -