Győri Tanulmányok - Tudományos Szemle 16/1995 (Győr, 1995)
Takács Miklós: A 10-14. századi falvak régészeti feltárása a Kisalföldön
lenséget, sőt egy 9. századi temető részletét is. Továbbá, feltétlenül dicséretet érdemel az is, hogy e munkálatok részletes közlése már 1994-ben - tehát a feltárások lezárulása utáni hetedik évben! - meg is jelent. E feldolgozás eredményei azonban nem ennyire egyértelműen sikeresek. A feltárók ugyanis a házak, vermek és kemencék nagy többségét a 9. századba - a cseh és szlovák régészek által kidolgozott terminológia szerint az ún. nagymorva korba - tették, használóikban pedig - kimondatlanul bár, de az utalások szintjén jól kitapinthatóan 65 - csak szlávokat voltak hajlandók látni. A szláv emikai azonosítás azonban csak a temetőrészlet esetében tűnik egyértelműnek, mivel a sírmellékletek, pl. a sarkantyúk 66 tényleg a frank Pannónia és/vagy Morávia irányába mutatnak. Ezzel szemben viszont igencsak apriorisztikus gondolkodásmódra vall a települést - különösen annak 9. század előtti vagy utáni részét részletesebb megokolás nélkül csak a szlávoknak tulajdonítani. Továbbá, a vilmakerti keltezések elég nagy hányada az edénytipológia leegyszerűsítő alkalmazásán alapszik, ezért az objektumok egy jelentős részének időrendje .bizonyosan felülvizsgálatra szorul. Egyértelműen utal ugyanis az időrendi tévedésre a lelőhely struktúrája. Azaz, nehéz lenne elképzelni, hogy a morva jellegű ékszerekkel eltemetettek sírjai közt a temetkezés időszakában házak, kemencék is épültek. Ilyenre ugyanis nemcsak, hogy a neolitikum után Európa szerte nincs példa, hanem a morva földvárak belsejében is világosan elkülönül egymástól a temető és a település területe. 67 Végezetül, a párhuzamosság helyett az időrendi egymás utániságra utal az is, hogy a sírgödrök és az objektumok egy része metszi egymást. így a kibontott cserépedények tipológiai részletei és a stratigráfia alapján is inkább az tűnik valószínűnek, hogy a telepjelenségek egy része már a 8. században állt, mások viszont csak a 10-11. században. Az előbbi korszakra utal pl. a muzslai fazekak egy részének feltűnő hasonlósága a korabeli avar sírkerámiával. 68 A magyar honfoglalás utáni korszakot pedig a korongolt cserépbogrács 69 feltűnése jelzi. A 8-12. század közti időszak edény70 tipológiájának bizonytalanságai miatt azonban az objektumok egy tetemes részét sajnos még nem lehet megbízhatóan egyetlen időrendi réteghez sem kötni. E hátráltató körülmény miatt nem lehet megbízhatóan eldönteni azt sem, hogy a 9. század középső harmadában a sírok távolabbi környezetében mely telepjelenségek állhattak. Az időrend pontosítását azonban nem szolgálja a feldolgozók azon módszere sem, hogy a muzslai edények párhuzamait nem a szomszédos falvak számos koraközépkori telepfeltárásán, így pl. Párkány-Ebeden 71 vagy az alább ismertetendő Patpusztán keresik, hanem a Morva Fejedelemség légvonalban is legalább 150 kilométerre eső központjaiban, pl. Mikulcicén vagy Stare Mestoban. Patpuszta - Duna-part: e helyen 1981 - 1982-ben ásatott I. Cheben. Az eddig még csak előzetes jelentés szintjén közölt 72 munkálatok összkiterjedése kb. 1500 m volt. A leletmentés során többszáz telepjelenséget tisztáztak, nagyobbrészt neolit, vas-, és római kori objektumokat. Emellett azonban Árpád-kori
