Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)
Tanulmányok - Gecsényi Lajos: Győr kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a XVII..században
Annak, hogy asszonyok rendszeresen árultak a boltokban, mint kereskedők — a fent említett Still Gáspár feleségéhez hasonlóan — több nyoma is van. 1631 -ben a Király féle házban árusított Fülöp Mihály özvegye „vulgo Taligásné". 83 ^ 1632-ben Hirsch Lénárt özvegye Mária asszony szolgálójára hagyta árui felét, mivel az „viselte gondgiat kereskedésemnek es segitete kenieremet keresni". 1639-ben Thorma Tamás özvegye Katalin asszony (aki úgyszintén szolgálója segítségével kereste éveken át kenyerét) végrendeletében áruit is f elsorolta: 16 sing török patyolatot, 26 török keszkenőt, vörös és kék pamukot, selymet, 20 rőf maga szőtte vásznat, 30 rőf „temérdeket". 5 * Ezekben az esetekben láthatóan szerény árukészlettel rendelkező kalmárokról volt szó, akik a kereskedővilág peremén éltek. * Voltak viszont olyen kereskedők is, akik éppúgy tartottak boltot mintahogy vásároztak is. Fonsant Jánost 1639-ben Oppaka György azért perelte, mert több ízben is előfordult, hogy vásárra készülődvén az áruval megrakott kocsiját az Oppaka házában lévő bérelt bolt elé állította s eközben megrongálta a bolt előtt lévő tégla burkolatot illetve a környező fákat. Arról, hogy Fonsant merre utazott a kocsiján nem sokat tudunk, de ismerjük több kereskedőtársa úti célját. 1626 márciusában Frajstetter György idéztette törvény elé társát Ádám Mártont. A társaságbeli adósságok miatt folyt perben alperes azzal védekezett, hogy bár társakként dolgozlak Frajstetter mindig otthon maradt, míg ő a négylovas szekérrel és szolgákkal igen gyakran járt veszélyes utakon, többek között Budára is. 88 * A Szent György és Szent Tamás napi szili vásárok a Rába-vidék leglálogattabb sokadalmai voltak, amelyekre nagy számban utaztak győriek is. 89 * 1642-ben viszont a Zala megyei Gyulakeszin tartott Márton napi vásáron verekedtek össze győri legények. * Bán Jakab Kapra Istvánnal közösen Nyitra felé kereskedett. 1 * Frajstetter György az Esztergom megyei Nyárhida vásárán volt 1634-ben, Lang Mátyás a komáromi András napi sokadalmon 1636-ban. * Természetesen nemcsak a győriek utaztak más helységekbe adni-venni, hanem — mint ezt a bevezető sorokban említettük — szép számmal érkeztek idegenek a győri erődváros falai alá. A jövevények egyik külön csoportját képezték a zsidó kereskedők, akiknek itteni jelenlétéről 1630-ban értesülünk első ízben, amikor Angarano Márton, mint a bíró nevében eljáró esküdt a Városházán tárgyalta azoknak a vásározó zsidóknak az ügyét, akik vétettek a város privilégiumai ellen. * 1668 agusztusában a Partinger féle vizsgálat során a kereskedők és a harmincadosok egyaránt panaszolták, hogy két esztendeje mily sok zsidó jön szekereivel a város alá s kínálja ott áruit eladásra. Amit azután nem tudnak eladni azt a házaknál helyezik el. Ok maguk aranyat, ezüstöt, rezet vásárolnak. Az általuk folytatott kereskedelemmel szemben nem tudtak fellépni, mert Miller ezredes, főkapitány-helyettes pártfogását élvezték, akinek fejenként egy aranyat fizettek. 94 * Alig fél évvel később Montecuccoli főkapitány úgy rendelkezett, hogy tisztjei necsak a vásárokról küldjék el a zsidókat, de mielőbb a városból is tiltsák ki őket. í5 * Erre azonban nem került sor, mert egy röviddel 1680 után készüli jelentésben azt olvashatjuk, hogy a zsidóknak a városból való kitiltása sok kárt okozna, mivel kereskedésüknek régi hagyományai vannak és az hasznos mindenkinek. ' 1682 március 13-án Bádeni Hermann őrgróf főkapitány kifejezetten elutasította több megye, a győri káptalan és Győr város együttes panaszát a zsidóknak a kereskedéstől való eltiltása iránt, mondván: olcsóbbak a többi kereskedőnél s 97) a közjót szolgáljak.
