Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)

Előszó

Tisztelt Olvasók! Egy város életében történetének ünnepei fordulópontnak számítanak. A jelenből egyidejűleg tekintünk vissza a város múltjára és próbáljuk megrajzolni a jövőjét is. Győr múltja, csakúgy mint a magyar történelem, viharokkal terhes, nem kíméli sem a tatár, sem a török hódítás. A város mégis töretlenül fejlődött a honfoglalástól napjainkig. Ezt biztosította számára földrajzi fekvése, hogy három folyó metszéspontján és a közutak fókuszában nyugat kapuját jelentette és jelenti ma is. Már V. István 1271-ben királyi várossá nyilvánítja Győrt. 1400-tól világi és egyházi fennhatóság alá kerül. 1743-ban Mária Terézia szabad királyi ragot ad a városnak, s akkor kapja Győr barokk címerét. S ezentúl Szent György vitéz és vértanú napján bírót és 12 tanácsost szabadon választhat a város polgársága. Idézet a szabadalmi levélből: „Hogy mélyebben megfontolván mennyi dicsőséget, mennyi tisztességet, mennyi erőt nyertek királyságok és tartományok a városok gazdagságából és bőségéből." Bizton mondhatjuk e gondolatok jegyében, városunk polgárai szívvel és lélekkel, legfőképpen pedig tettekkel a jólét előmozdítóinak bizonyultak, egyúttal a haza iránti hűségük és szeretetük is kifejezésre jutott. Győr századokon át kereskedelmi centrum, gazdag polgársággal, s az 1700-as években épül fel Közép-Európa egyik legszebb barokk városaként a mai belváros. Kézműiparának és kereskedelmének köszönhető a város rohamos fejlődése. Kultúrája meghatározó szerepet tölt be az ország életében, fejlett iskolarendszerrel rendelkezett ésredelkezik, tehetségek sorát adta a nemzetnek. Sajnos egyeteme mind a mai napig nincs, bár az eltelt évtizedekben erre többször is lett volna lehetősége. Némi kárpótlást nyújtott, hogy 1970-ben főiskolával gazdagodott Győr. S talán nagyon közel az idő, hogy egyeteme is lehet. Módos polgárai bőkezű adományaikkal gazdagították a város, közülük külön ki kell emelni Bisinger József urat: az O adományának köszönhetjük gyönyörű városházánkat is. A századfordulón ipari centrum lett a város, fejlett gép-,textil- és élelmiszer ipara európa-hírű. A II. világháborúban sokat szenvedett város gyors léptekkel fejlődött. A tömegcikk termelésre berendezkedett ipara szárnyaszegetten is talpon maradt, és biztos reményekkel várja az új ipari szerkezet kialakítását. A városnak újra önkormányzata lett, bár nehéz gazdasági és pénzügyi feltételek között, a demokrácia gyakorlásának gyermekbetesége ellenére is próbálja megrajzolni polgárságára támaszkodva a jövőt. Vannak biztató jelek, hogy elindul a kibontakozás. A város jövőjének kirajzolásán fáradozunk, s hiszem, hogy polgárainak zöme tehetségéhezmérten támogatja és segíti e jövőkép mielőbbi megvalósítását, Győr város harmadik évezredben élő polgárainak biztos jövőjét.