Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)

Tanulmányok - Bácskai Vera: A polgári vagyon nagysága és szerkezete a XIX. század első felében

Bácskai Vera A polgári vagyon nagysága és szerkezete a XIX. század első felében E tanulmány egy nagyobb, az 1980-as évek elején indított és a finanszírozás elakadása miatt meghiúsult kutatási terv részeredményeit foglalja össze. A vizsgálatról előadásokban már röviden beszámoltam: ez az első alkalom, hogy következtetéseimet — adatokkal dokumentálva — részletesebben is kifejthessem. A kutatási terv eredeti célja több város hagyatéki leltárainak azonos szempontú feldolgozása volt, melynek eredményeképpen hiteles és összehasonlítható adatbázis állt volna rendelkezésre a magyarországi polgárság vagyoni helyzetének, életmódjának pontosabb felméréséhez. A kutatás megindulásakor az adatok számítógépes feldolgozása elérhetetlen álom volt, ezért egy előzetes feltárásnak azt kellett volna tisztáznia, hogy a rendelkezésére álló hagyatéki leltárak elegendő adatot tartalmaznak-e egyes foglalkozáscsoportok vagyoni helyzetének hiteles felmérésére, vagy csak bizonyos vagyonnagyság szerinti kategóriákba sorolható csoportok összehasonlítására lesznek alkalmasak. A vizsgálat négy város — Győr, Sopron, Pest, Veszprém — 1791-1848 között készült hagyatéki leltáraira terjedt volna ki, a feltárás azonban csak Győrben és Sopronban készült el maradéktalanul. A feltárás során minden egyes leltárról külön nyilvántartás készült, mely tartalmazta az örökhagyó nevét, foglalkozását (amennyiben ezt a hagyatéki iratok feltüntették), az örökösök korösszetételét (abból a megfontolásból, hogy mivel a vagyon összeírói általában nem ad iák meg az. elhalálozott korát, az utódok életkorából valamelyest következtetni lehet arra, hogy az örökhagyó pályája kezdetén vagy végén hunyt el),valamint a vagyon összetételét tükröző adatokat: az ingatlanok, a készpénz, az ingóságok, a követelések értékét, a hagyaték összértékét valamint az azt terhelő adósságokat. A megjegyzések rovat regisztrálta az esetleges áru - vagy műhely összeírásokat, illetve az ingóságok között felsorolt nagyobb értékű műtárgyakat, könyveket, hangszereket. A győri és soproni feltárás tulajdonképpen a további kutatás során majd részletesen megvizsgálandó hagyatéki anyag kiválasztását célozta. Mivel a cédulák tartalmazták a vagyon nagyságára és szerkezetére vonatkozó adatokat, úgy véltem, hogy ezek feldolgozása is bizonyos tanulságokkal szolgálhat a lakosság vagyoni helyzetének alakulásáról, valamint arról, hogy a vagyon nagyságában és szerkezetében a félévszázad folyamán végbemenő változások mennyire tükrözik a város gazdasági életében, társadalmi hierarchiájában végbement átalakulást. Pontosabban, alkalmas forrásoknak tekinthetők-e a hagyatéki leltárak egy város félévszázados fejlődésvonalának nyers felvázolására. E kérdésre reméltem választ kapni a győri és soproni leltárak összehasonlításából. A két város összehasonlításának megalapozottságát számos tényező indokolta. Mindkettő a tízezren felüli népességű városok csoportjába tartozott, népességszámuk 1787ben és 1804-ben csaknem azonos volt; a 19. század első negyedében Győr fejlődése meggyorsult, lakóinak száma egyharmadával nőtt és így lehagyta a csak 16%-os növekedést