Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)

Tanulmányok - Valló István: Győr százados ünnepe

ment ebédre, másrésze pedig a katonai tisztikarral és a vadászosztállyal a belvárosi nagy táncterembe vonnia pompás lakomára, ahol az ágyúk morgása között ürítek poharaikat a király es a polgárság egészségére. Eszrevcvém, hogy a polgárság milyen lelkesedő tisztelője Szlankovits püspöknek, aki valósággal kormányzója és irányítója minden művelődési törekvésnek, szépnek és nemesnek. Kiváltkép mecenási barátja a művészeteknek s nélküle alig történhet valami fontos művészi esemény ebben a városban. A koncertek költségeit, majdnem mindig ő viseli a művészek a vendégei, de ép úgy vendégei a magyar színészek is. A püspök iránt érzett lelkes tiszteletének most is kinyilatkoztatást adott a polgárság mert a lakomáról egy tisztelgő küldöttséget meneszle hozzá, amit őméltósága nyomban viszonza is, amely alkalommal Horváth Dániel megyei főbíró úr monda spontán velős beszédei, okos szóval kiemelve a püspök kiválóságát és a polgárság szeretetét. A mulatságok rendje később a 3 Nyúlról címzett fogadóba pontosuk ahol a magyar polgárosztálya végzett lakomaulán nemzeti lánccal kezdé mulatságát s azt reggeli 4 óráig folytaták. Nem feledkeze meg a város szegényeiről sem ezen a nagy napon. Még reggel a városház előtt összesereglett szegénységnek fejenként 2 font kenyeret és egy font húst szolgáltatolt ki, az árvaházban létező gyermekeknek pedig jobbatska ebédet adatott. De nem volna a valósághoz hü es egész az én tudósításom, ha a mulatságok rendje mellett nem szólnék arról a szép ha lározmányról, amellyel a külső és belső tanácsa százados ünnepséget az utókor szamara is megörökíteni kívánja. Elhatározák ugyanis, hogy a füpiacon az elromlott kínnak helyébe egy újabb ízlésű díszkút építtessék serinek a költségeire az aláírási ível a mai napon ünnepélyesen meg is nyilak. Befejeződék hál Győrnek ez a nevezetes szép ünnepsége, szedhetném én is a sátorfám haza. A 3 nyulbeli vigalom azonban kissé soka tárta az éjszaka s reggel már az indulni kívánó postakocsi hangos kürtölése riaszla mély álmomból. Kapkodva öltözék, hogy le ne késsem az alkalmatosságot. Leérve hangos nevetésre fakaszta a látvány, hogy milyen setényen költögele három legénye fogadós urainál. De hasztalan, semmi siker sem korona/a a nagy igyekezetet, nem lehetett vala lelket verni a százados ünnepségbe derekasan elmeivedelt fogadósba. Búcsúparola nélkül indúlek hál v igasztalv ;l magam azzal, hogy így legalább elindulhatok; ha ebien kap, kél napig is mesélte volna a soha el nem felejthető ünnepségnek gyönyörűséges elmen veit. Felszállék a postakocsiba s mar úidulánk is. Vidáman hangzik a kürt. Tra-ta-ta! Isten veled te boldog es iparkodó Győr, a derek polgárok derék városa. Megjelent: Ijnlékkönyv: Szabad és királvi rangra emelésének két századik évfordulója alkalmával. Szerk.: Jenéi l'erenc.Gvőr. 1043.4-28. old.