Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)
Tanulmányok - Lengyel Alfréd: Győr város levéltárának története (részlet)
A levéltári kancellista nagy igyekezettel vágott bele vállalkozásába s tőle telhetőleg el is követett mindent, hogy megfeleljen a vele szemben támasztott követelményeknek. A most már határidőre beérkezett szekrények elhelyezésével egyidejűleg kronologikus sorrendbe szedte a folytatólagosan „átrendezett" anyagot és a megfelelő csoportosítások után tetszetős formában rakta el az egybetartozó, kötegelt iratokat. A legújabb szaporulatról sorozati könyveket készített és az anyag elhelyezésénél a lehetőségek szerint számításba vette az egyes csoportok további növekedését. Az ellenőrzéssel megbízott tanácstagok úgy meg vol tak elégedve a munka haladásával, hogy már jó előre megszavazták Somogyi részére a jutalom első felét. 30 ^ Az egy év alatt lebonyolított rendezés befejeztével pedig a második részlet utalásán kívül külön jegyzőkönyvi elismerésben részesítették. Hogy mindezt valóban megérdemelte-e, arra a későbbi eszendők hivatalos megállapításai vetnek fényt, de annyit mindenesetre már előre lehet bocsátani, hogy ez a rendezési munka nagyon el volt hamarkodva, s végeredményben nem sokkal vitte előbbre az archívum használhatóságának ügyét. A laikus emberek szemében jól mutatott az új szekrényekben tárolt, egyformán átkötegclt iratanyag, de a csoportokon és iratcsomókon belül továbbra is nehézkes maradt a kutatás. Czech Jánost ekkor már nagyon lekötötték pesti kapcsolatai s így ő sem tudott a dolgoknak kellően utána nézni. Ennek volt egyik következménye, hogy a levéltár kis időre levegőhöz jutott két helyisége csakhamar ismét a zsúfoltság állapotába került. A tanács ugyanis megállapította, hogy újvárosi házában a kegyes alapítványok számadó hivatala a sorozatos lopások és betörések folytán nincs eléggé biztonságban. Emiatt úgy határozott, bogy ezt behozza a belvárosi székházba, mégpedig a Számvevői Hivatal helyére, utóbbit pedig az archivum külső szobájában helyezi el. A belső levéltári szoba egyik ablakát e célból a jtóvá alakították át, de szigorúan elrendelték, hogy a tűzveszély csökkentése végett az ablakokat és a most épített dupla ajtót (kívül vas, belül üveg) állandóan zárva kell tartani. 31 'Az igénybevett helyiségből természetesen mindent el kellett vinni, ami viszont csak úgy volt keresztülvihető, hogy újabb iratanyagot szállítottak ki az Újvárosban levő „Korona" nevű városi épületbe. Az ide összehalmozolt iratok azonban még ezen a helyen sem maradhattak zavartalanul, mert egy Hatzinger Ferenc nevű mészáros mester kedvező ajánlata folytán a városi tanács mészárszékké alakította át a háznak éppen azt a részét, amelybe a levéltári helyiség is beleesett. A gazdasági választmány intézkedésére az anyagot ugyan meghagyták a házban, de felhányták egy emeleti szobájába. 32 ' Az archivum kezelésével megbízott Somogyi Mihály időközben minden lehetőséget megragadott, hogy írnoki minőségéből kilépve magasabb hivatali beosztást sikerüljön elérnie. Ezúttal az elhalálozás következtében megüresedett gazdasági adminisztrátori tisztségre pályázott, de ismét eredménytelenül. A polgármester és a választó község ugyanis azon az állásponton voltak, hogy azt a hivatalt, mint teljesen szükségtelent meg kell szüntetni, s helyette inkább a már régóta óhajtott levéltárnoki állást kellene megszervezni az így felszabaduló 300 fonrintos fizetésből. Az újból felmerült kívánság olyan általános helyeslésre talált, hogy a Gazdaságra Ügyelő Kiküldöttségnek kötelességévé tették e kérdés részletesebb kivizsgálását, s vele kapcsolatosan más hivatalok rentabilitásának, vagy esetleges felszámolásának mérlegelését. Főleg a választó község tagjai hangsúlyozták, hogy külön levéltárnokra „a legnagyobb szükség lenne", de egyben kikötötték, hogy ilyen tisztség életre hívása esetén ők is részt akarnak venni a megfelelő személy
