Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)
Tanulmányok - Lengyel Alfréd: Győr város levéltárának története (részlet)
törődtek a gondviselésükre bízott és állandóan szaporodó iratanyag sorsával. S ha már igen nagy szüksége mutatkozott, akkor a város időnkint más-más tisztségviselővel végeztette cl a már el nem halasztható munkálatokat. 1777-ben azonban a Helytartótanács felhívta a tanács figyelmét, hogy szüntesse be ezt a helytelen gyakorlatot, mert egyrészt a házipénztár nem bírja a rendkívüli megterheléseket másrészt végeredményben a szegény adózó nép sínyli meg az ilyen külön díjazott munkák elszámolását. A nótárius évenként rakja rendbe és regisztrálja a beérkező irtokat, s akkor nem lesz szükség különleges intézkedésekre. 11 ' A felhívásnak mindazonáltal nem sok foganatja volt, pedig a túlzottan elfoglalt városjegyző helyett ekkor már egyre inkább a vicenotarius vette kezébe a leveles-tár ügyeinek ellátását. Horváth Ferenc aljegyző azonban csak a legsürgősebb teendőket végezte el, közelebbről nem érdekelte az archívum belső állapota. Lényegesebb változás csak II. József uralomra jutásával következettbe. A császár által abszolutista céljai elérésére bevezetett szigorúan centralizált igazgatás és a magyar rendi alkotmányosság megtörésérc irányuló nyílt kísérlete különösen fontossá tették számára a levéltárak áttekinthetővé tételét, és ennek érdekében azok mielőbb rendezett állapotba való hozatalát. Az e tárgyban kiadott rendeletek aprólékos ellenőrzése során a levéltár rendbeszedésével, bírósági és közigazgatási iratanyag szétválasztásával megbízott városi jegyző hivatala is sorozatos „zaklatásoknak" volt kitéve. A Helytartótanács és a Királyi Biztosság felváltva kértek felvilágosításokat az irományanyg rendezésére 12) és a regisztrálás módjára 131 vonatkozólag. Sőt az utóbbi munkálattal kapcsolatosan 2 hetenként kellett a jelentéseket beterjeszteni és pedig közvetlenül a királyi biztoshoz. A munka folyamatosságának biztosítása céljából azt is közölték a várossal, hogy ha a nótárius megbetegedne, helyette az. aljegyzőnek, az ő kimaradása esetén pedig valamelyik kancellislának kell a regisztrálás folytatnia. A Királyi Biztosságnak figyelme mindenre kiterjedt. így többek közt az is tudomására jutott hogy Tiboldi József vicenotarius hosszú időn keresztül csak az. „Intimata"-kat hozta rendbe. A tanácsnak felsőbb utasításra nevezettet hanyagságért meg kelleti dorgálnia, hogy a jövőben nagyobb szorgalommal fejtse ki tevékenységét. Ezek a gyakori ellenőrzések és jelenlgetések komoly megterhelést okoztak a városjegyzői hivatal igazgatási munkájában — melynek élén ekkor már Schopf Ferenc állott — delevéltári szempontból azzal a haszonnal jártak, hogy a Dcáky-féle rendezés óta elhanyagolt archívum sokrétű anyaga ismét használható állapotba került. A kancellistából lelt nótárius igen sokat fáradozott a Ieveles-lár rendbe szedésével s a különféle sorozatok, regcslrumok elkészítése melleit ő vetette meg alapját a folyószámokkal ellátott fiókrendszernek. Munkájának eredményességét igazolja az a jelentés, melyet Győr városa 1792ben küldölt fel a Helytartótanácshoz. E felsőbb fórum ugyanis előzőleg részletes tájékoztatást kéri a rendezési munkáról, a hátralékokról és a beérkező új iratanyag rcndezcltségi állapota felől. A tanács néhány tagja személyesen győződölt meg a végzetl munka állásáról s így nyugodtan vethette papírra jelenlésében, hogy a régebbi iratok rendezése, regisztrálása hátralékmentesen megtörténi és a legújabban beérkezett anyag is már sorba van rakva. 1 ' 1 Hogy vajon a további években is ilyen rendben ment-e a leveles-tár munkája, arról nem szól a krónika, de az esztendőnként befutó iratanyag lassanként már annyira felhalmozódon, hogy új elhelyezési lehetőségekről kellett gondoskodni. Minthogy a notariatus
