Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)
Tanulmányok - Lengyel Alfréd: Győr város levéltárának története (részlet)
Lengyel Alfréd Győr város levéltárának története A középkori értelemben vett városi szervezet kialakulása Győr esetében nagyjából összeesik az írásbeliség lassú térhódításával s így a levéltárképződés két alapfüggvénye a XIII. század második felének dereka táján már adva volt. V. István király ugyanis 1271ben kiadott kiváltságlevelével megteremtette mindazokat az előfeltételeket, melyek a közjogi város-fogalom megleslesíléséhez tartoztak. Az uralkodó főleg védelmi célokból kiindulva, a várfalakon kívül élő hospeseket és egyéb népelemeket betelepítette a várba, s olt a fehérvári polgárok áltál élvezeit szabadságjogokkal ruházta fel őket. 1 ' A privilégium leglényegesebb pontjai a várispánsági joghatóság alóli mentességet, a szabad bíró-választást és vásártartási biztosítónak. Az ily módon nyert jogi és anyagi előnyük a mindennapi élet megnyilvánulásai során bizonyos jurisdiclio-t alakítottak ki, melyet az ítélkezési halalommal felruházott városbíró gyakorolt az esküdlek bevonásával. Ez a szűkkörű városi hatóság fokozatosan tekintélyes szervezetté izmosodott, tevékenységét az igazságszolgáltatás mellett lassankint az igazgatás különböző területeire is kilcrjesztettc, bár a XV. század közepe meglehetős törési jelenlett a fejlődés további menetében. A szabad és királyi jelleget nyert város ugyanis ekkor a győri káptalan földesúri joghatósága alá került. Győr ettől kezdve túlnyomórészt kiváltságos mezővárosként (oppidum) szerepel az egykorú feljegyzésekben, majdnem három évszázadon keresztül, a korábbi civitas megjelöléssel szemben. Sa ját működéséből fakadó, önálló iratképzése ugyan eleinte még igen kevés volt, de a gyakoribbá váló birtokjogi viták, határjárások, a polgárok egyéni ügyeit lerögzítő, idővel hiteleshelyi bevallások, jegyzőkönyvek, végrendeletek aránylag már korán sokrétűvé tették az írásba foglalt jogbiztosíló dokumenlum-anyagot. Az első és legfontosabb darabok azonban kétségtelenül a királyi kiváltságokat, birlokadományokat megörökítő oklevelek voltak. Ezek leggondosabb megőrzéséi nemcsak a város tartotta elsőrendű feladatának, hanem közös érdekkörbe összefogott, privilegizált polgárság is úgyszólván létalapjának tekintet te átmentésüket. A megőrzés kezdetleges mód ja miden bizonnyal a „levelesláda" leheteti, mely a városbíró otthonában nyert biztonságos ellelyezésl. De mivel a történelem viharai a hadak útja mentén fekvő Civitas Jaurinensis-t sem kímélték meg, sőt 1594ben majdnem négyéves török uralom alá kerül la város, még a legfel főbb gondoskodás sem tudta az archívum magját jelentő ősokmányokat az utókor számára fenntartani. Egy 1609-ból fennmaradt eredeti tanúvallomás, melynek főcélja tulajdonkeppen az volt, hogy a város regi szabadalmait újból írásba foglalja, egyúttal azt is igazolja, hogy a török dúláskorGyőr legrégibb írásos emlékei elpusztultak. II. Rudolf és II. Mátyás király a szerzett jogaihoz görcsösen ragaszkodó városi hatóság és a mögötte álló polgárság ismelelt folyamodásaira éppen tanúvallomások alapján adla ki kiváltságleveleit, megerősítve bennük az elődök állal juttatóit előjogokat. E/ek a szabadalomlevelek már átvészelték a közbeeső századok megrázkódtatásait s a néhány megmaradt — jórészt nem is győri vonatkozású — középkori oklevéllel együtt, természetesen a tanácsi jegyzőkönyvek sorozata mellett a városi levéltár mai anyagának legkorábbi részét képviselik. Ez ulóbiak 1600-tól kezdve folyamatosari megörökítették a városigazgalóságnak ekkor már sokfelé
