Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)
Tanulmányok - Grábics Frigyes: Művelődés Győrött a
Az első, eleinte igen hiányos adatokból (és más vidéki városokéból) következtethetünk, hogy ezek a vándortársulatok gyakran játszottak zenés műsorokat, az esetek egy részében tisztes színvonalon. Az első tételes adat 1768-ból való, Bemer Félix társulatáról: „némajáték, balett és zenés játék" volt a műsorukon. 15 ^ Megvolt a zene szerepe az előkelőségek, a püspök-főispán fogadásánál, Mária Terézia 1751. és 1764. évi látogatásánál. Zene fogadta, dobok és zenekar üdvözölte a Fehérvári kapunál, a püspökvár bejáratánál. Miközben pedig folyt az ünnepi vacsora, „ az egész város tele volt néppel, s mindenütt szólt a zene". 1743-ban, a szabad királyi város első tisztújításakor báró Keller udvari kommisszáriust és a tanácsi urakat zeneszó kísérte a székesegyházba és onnan a városházára. Vannak adatok a szórakozóhelyi zenélésre is. E nemben különleges alkalom volt a győri vásár, akkoriban a Fehérvári kapu előtt: áldomásokat, egyéb indítékú vigadozásokat kísért a zene. Muzsikáltak a nevezetes újvárosi fogadóban, a Vörös Ökörben. Zenével ünnepelték a város új jogállásával járó pellengér felállítását a Piactéren és az elsőmegvesz szőzést is. (Később a jezsuita atyák és Zichy püspök tiltakozása nyomán másutt állították fel a pellengért.) Van feljegyzés, hogy hegedűszó mellett darvadozó társaságot garázda részegek támadtak meg. Ezen ügy kapcsán kiderült az is, hogy este 10 óra után tilos volt a hangoskodás és csendháborító zenélés. 16 ^ Igazában itt kell bővebben szólni a hivatásos színjátszás kezdeteiről is. A magyar polgárosodásnak akár csak a szomszéd német nyelvterületekhez képest is nyilvánvaló késése tükröződik a hivatásos színjátszás alakulásában illetőleg fogadásában is. Bécsből és még távolabbról indultak a vándortársulatok, amelyek azután az egyik német nyelvszigettől a másikig, akár Brassóig is eljutottak, dc belépésükkor az első magyarországi játékhely Pozsony, Sopron vagy Győr volt. Az 1742-től jelentkező vándortársulatok színvonala minden hullámzással együtt is lényegében emelkedő lehetett. Érdemük, hogy a város német, később egyre számottevőbb kétnyelvű polgárságával megismertették a színházba járást. Szó szerint is értve ezt, mert alkalmi játékhelyek után 1799-ben megépült a valódi színház. Mindezzel egyengette a később érkező magyar színészet útját is. 1 ^ A hitelvekből és az államhatalmi gyakorlatból következőleg másféle a funkciója a művelődésben a két protestáns vallásnak. Kisebb a szerepe a vallásgyakorlat helyszínein a képzőművészetnek; rangja van, de szűkebb keretek közt a zenének. A lelkészek és tanítók iskoláztatása, főként az evangélikusoké, erőteljesen kapcsolódik a német nyelvterületekhez. Ez a felekezeti értelmiség azután így fogékonyabb a kultúra új jelenségeire, főként a természettudományokra és azok gyakorlati felhasználására. Az ének és az igehirdetés fontossága tükröződik könyvkiadásukban is. 1696-ban új templomot épített az evangélikus egyház (Újvárosban, a mai katolikus templom helyén), amihez mint "artikuláris hcly"-nek joga volt. A presbitérium összeállításában egyébként a gyülekezetnek négy csoportját kellett tekintetbe venni: katonák, nemesek, magyar és német polgárok. Az evangélikus egyház biztonságát megerősítette az 1715. évi országgyűlés, mely azonban tükrözte azt a szándékot is, hogy konfliktusok nélkül, dc a katolikus egyház kiváltságos helyzetét meg kell őrizni. Ezzel természetesen megfértek a kisebb-nagyobb helyi túlkapások: így például az, hogy az artikuláris hely joga csak Újvárosra vonatkozik.
