Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)
Tanulmányok - Gecsényi Lajos: Győr kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a XVII..században
magát, hogy egész éven át elsőbbségi vásárlási jogot biztosít Gindlnek az általa Kecskemétről és a „körösi székből" Győrbe hozandó bőrökre. 52 ^ 1687 nyarán Gindl több szekér bőrt vásárolt Kecskeméten. Szállítmányát a tatárok útközben megtámadták, szolgáit foglyul ejtették, ez árut elrabolták. 53 * Bort a városközeli sokorói dombokon művelt szőlőskertek termésétől függetlenül, mindig hoztak az erődvárosba. Elsősorban a jobb minőségű balatonfelvidéki és fertővidéki borok örvendtek közkedveltségnek. 1620-ban Szálai (Péczi) Györgynek 1000 forintja volt Huszár Györggyel és Sipos Mihállyal egy borkereskedésre alakult társaságban. 54 * 1611-ben Balogh Györgyöt két somlóvásárhelyi lakos az országúton támadta meg s a veszekedés közben Balogh azt mondta a somlóiaknak, hogy „nem jól cselekszenek némeljek Balaton melléki uraim, a bort nem hozak tiztan, igen megvizezik". * 1621-ben az ugyancsak somlói Csukái Mihálytól 67 akó bort vett cl néhány győri polgár. 56 * Egy századvégi, 1683 december 21 -én kelt végrendeletben a hagyatkozó ugyancsak balatonmelléki vásárolt borairól rendelkezett. 57 * 58) 1610-ben a győri polgárok által Somogyban vásárolt mézről tudósítanak. 1613-ban két győri asszony 27 köböl lisztet vett Komáromban, ahonnan hajóval hozták hazafelé. A mezőgazdasági termékek természetesen csak egyik csoportját képezték az áruforgalomnak. Nem kevésbé volt azonban fontos a győri kereskedők számára az iparcikkek közvetítése sem. A helyi iparosok eladásra szánt termékei mellett sokfajta áru érkezett a németvárosokból és mindenekelőtt Bécsből. Egy részük vélhetően olyan üzleti kapcsolatok keretében — erre látszanak utalni Dürnperger összeköttetései az alföldi tőzsérekkel illetve az általa Magyarországra szállított vasáruk 60 * — melyek tárgya a szarvasmarha felvásárlása és nyugati exportja illetve posztó és vasáru Magyarországi importja volt. A Győrbe szállított áruk egy részét a városban működött boltokban árusították, más részük az évente hét alkalommal tartott országos vásárokon került a sátrak elé, esetleg tovább szekereztek velük a közelebbi és távolabbi környék vásáraira. A nyugati kapesolatok helyreállítása gyakorlatilag egyidejű volt a polgári közösség 1600-ban bekövetkezett újjászerveződésével. 1600 augusztus 15-én Mészáros Frisch Fülöp özvegye Anna asszony 600 forintnyi régi adóssága fejében, mellyel Hannibál Ruebacher bécsi polgárnak tartozott, átenged te győri házukat Ruebacher vejének GeorgHcschnek. Utóbbi érték kiegyelítésként 100 forintot és egy vég „csömölct" — „Schamblott" posztót fizetett. 61 * 1601 május 27-én a bécsi Michacl Fogl „az cő uray kepében, Iglavy Compania kepékben" (azaz azegyik legjelentősebb morvaországi posztókereskedő társulásnevében) Pelkó Gáspár ismert győri kereskedő házát tiltotta 350 fi. adósság miatt. 62 * Pelkó igencsak el lehetett adósodva, mert 1604-ben 1358 fi 58 d megfizetését követelte tőle egy csoport nürnbergi kereskedő. (Heinrich Pruckhardt, Joseph Castcll, Nikolaus és Paul Rottengatter, Johann Traytner, Lukas Borkowylh, Andreas Kandler — utóbbi a nürnbergiek képviselője a bécsi „lerakatban".) Ok ugyancsak Pelkó házát akarták biztosítékul, de az iglauiak nevében most Johann Nemrichter tett ellentiltást a még mindig rendezetlen korábbi tartozás miatt. 63 * 1610-ben Angrano Antallal szemben a nürnbergi származású bécsi Hans Jeronimus Doria 789 fi., a bécsi Gábriel Zamcl 1318 fi. 46 d., Alexander Katzia 78 fi. 29.d. követelést próbált érvényesíteni. 64 * 161 l-ben egy győri német szabó Hoffer Pongrác 200 rajnai forinttal tartozott Ambrus Pcrich bécsi szabónak.' * 1612-ben Milner Sebestyén állított ki adóslevelet a bécsi Leonhard Hoppelnek 203 tallérról. 6 * Bolla B. János győri polgár és
