Emlékkötet Győr szabad királyi városi jogállásának 250 éves jubileumára - Győri Tanulmányok 13/1993 (Győr, 1995)
Tanulmányok - Gecsényi Lajos: Győr kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a XVII..században
Gecsényi Lajos Győr kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez a XVII. században ^ A győri jezsuita gimnázium 1657. évi anyakönyvében olvasható bejegyzés szerint az erődváros Török kapuja (azaz a Fehérvári kapu) előtt tartott éves vásárok alkalmával az iskola üres, mert az ifjak elszöknek az idesereglő rokonaikhoz és ismerőseikhez. Tudván azt, hogy az iskola hallgatósága ezekben az évtizedekben nemcsak a közvetlen környékről, hanem messze vidékekről rekrutálódott, márissejthetjük, hogy a vásározók éppúgy jöttek a távoli Dél-Dunántúlról, mint a közelebbi felvidéki területekről. 2) Egy évtizeddel később 1668-ban Partinger Mihály a Magyar Kamara tanácsosa a nyugat-magyarországi harmincadokról készített jelentésében azt írta, hogy a győri harmincad bevételének döntő része a szarvasmarhából, a sózott halból, a nyers és cserzett bőrből illetve a kősóból származik. A kecskemétiek által idehajtolt lábasmarha száma évente eléri a 40000 darabot. 3 * Takáts Sándor a századelő tudós történésze a győriek 1651-ben kelt panaszát és az ahhoz készített nádori véleményt idézi a város lakosainak a marhakereskedéstől történt „eltiltása" ügyében. Pálf fy Pál nádor állásfoglalása szerint a győriek a marhakereskedésből éltek és régi jogaik elvesztésével a kenyeret vették el a szájuktól. Hogyan és miként éljenek ezután? Sorra rendre folytatni lehetne a hivatkozásokat, amelyek Győr fontos közvetítő szerepéről szólnak Bécs és a hódoltság között. Ennek alapját az a háttér, az a biztonság jelentette, melyet az. erődváros adott lakóinak és a falai elé érkezett kereskedőknek az évi hat, majd 1615-től évi hét vásár alkalmával. A háttérhez, tartoztak azok a városbeli boltok is, amelyek állandó és folyamatos árukínálatukkal számos nyugati iparcikket (mindenekelőtt textiliát), fűszert adtak tovább a környező vidék lakosságának, az ügyes-bajos dolgaikban ideérkező nemeseknek, végváriaknak. Mint arról már más helyütt írtunk kétségkívül a szarvasmarha kereskedelem volt az a felhajtó erő, amely Győr polgári társadalmát a XVI. század második felétől mind erőteljesebben mozgásban tartotta. Az itáliai kereskedők bevásárlásainak ide történt áthelyeződése ide vonzotta messze földek tőzséreit, az Alföldről, a Partiumból és a Dél-Dunántúlról egyaránt. Győr török megszállása ugyan négy évre megszakította ezt a folyamatot, ámde 1598. áprilisában már megtörténtek az első lépések a győri és magyaróvári harmincadhivatalok újjászervezésére, 1598 december 17-én az alsó-ausztriai Maria Ellcnd vámján Torkos András a korszak legismertebb győri tőzsérének („Andreasch Torgosch von Raab") 275 marháját regisztrálták, útban Bécs felé. 6 * Az újjászerveződés különösen 1600 után vett nagy lendületet, amikor a polgári közösség többsége visszatért régi lakhelyére, megszűnt a város teljes körű katonai megszállása és megnyílt az út a kereskedelmi kapcsolatok bővítésére. A győri kereskedők korábbi kapcsolataiknak megfelelően, és azok szerves folytatásaként a kelet-nyugati kereskedelem mindkét irányában felvették tevékenységük fonalát. A tőzsérek tőkeszegénységük ellensúlyozására és költségeik csökkentésére társaságokba szerveződve vásárolták a mar-
