Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK ÉRTÉKTEREMTÉSEI

szer. Saharái koncul (uj) 3-s^or. Józsi (uj) 2-s^er. Polgármester úr (uj) 2-s^er. Egyenlőség 3-szpr. Romeo és Julia 1-s^er. Hamlet 1-s^er. Hősidőknek alkonya (uj) 1-s^er. Ármány és sorelem 1-s^er. E^ek szerint volt a% első idényben, azpz szeptember 7-től január 2-ig összesen 139 előadás, és pedig 118 esti és 21 délutáni előadás. Vendégszereplés 11 estén volt és pedig vendégszerepeit: Tury elemér 2-szer, Ványai Piroska 2-szer, Petbes Imre 3-szór, Horváth Kálmán 3-szór, Sz Bárdossy Ilona 1 - szer, Szánthó Vili 1-szer, Mihályi Eerenc 1-szer. ”28SI E műsorrend alapján kiderül az operettek hegemóniája, de az is érzékelhető, hogy a prózai társulat előadásai is rendkívül változatosak és színvonalasak voltak. Az 1905-ös év különösen sikeresnek bizonyult a Nemzeti Színház művészeinek vendégjátékával. Közülük is az akkor fénykorát élő Beregi Oszkár289 290 emelkedett ki elsősorban Shakes­peare klasszikusának, a Hamletnek főszerepét eljátszva. A márciusi pótidényben előa­dott Hamlet című darabról a győri színkritikus nem fukarkodott a dicsérettel: ,,Beregi Oszkár második vendégjátéka az idei szyzpn legzsúfoltabb háza előtt. A Felfogás, mellyel ezj a sokat vitatott alakot Beregi megjátszotta, eredeti, igazabb, vérből és hústól való emberibb vala­mi az eddigi Hamleteknél; természetes viselkedés, melyet a királyfi lélekállapota szül, érzelmes és ér­telmes beszéd, nem pedig a koravén ifjú fagyos és émelygős tépelődése; hevesség, mely a vérmérsékletnek és a helyzetnek megfelel; szabad mozgás, nem sablonos átöröklött pózok”291 Még ugyanebben az évben a Rómeó és Julia című Shakespeare-alkotással lépett a győ­riek elé, mondhatni, nagy tetszést elérve. Mezei Béla igazgató távirati kérésére Somló Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója megengedte, hogy kitűnő művésze ezt az egész hetet Győrött töltse, hogy a győri nagyérdemű a magyar klasszikus irodalom örök be­csű művében gyönyörködhessen. Nevezetesen „Az ember tragédiája” került színre. De láthatták a győriek ugyancsak Beregi Oszkárral a II. Rákóczi Ferenc fogása című törté­neti drámát is. Mindenestre a következő év sem telt el Beregi-vendégjáték nélkül, mert 1906 márciusában Schiller: Ármány és szerelem című művében játszotta a címszerepet Poór Lili színinövendékkel.292 A vendégjátékok ezután is folytatódtak minden évben, s a legnagyobb sikerek Márkus Emília, a Nemzeti Színház örökös tagjának 1909—10-ben tartott pár napos teltházas fellépései voltak.293 Mezey tevékenységének utolsó szaka­289 Győri Hírlap 1905. április 19. 3. 290 Beregi Oszkár (született: Berger Oszká, Budapest, 1876. január 24. - Hollywood, Kalifornia, 1965. ok­tóber 18.) magyar színész, rendező. 1900-ban érte az első színházi siker. Shakespeare: Troilus és Cressida című drámájában Troilust játszotta. 1907 és 1910 között Max Reinhardt berlini színházaiban játszott. A Tanácsköztársaság ideje alatt kulturális feladatokat látott el. Az Ébredő Magyarok Egyesülete támadást in­tézett ellene. Letiltották a színpadról, 1920-ban emigrálni kényszerült. Bécsben telepedett le, ott lépett is­mét színpadra. Származása miatt 1939-től 1944-ig nem léphetett színpadra. Az OMIKE Művészakciói7! főrendezője és színésze volt 1940-től 1944-ig.l944 októbere és 1945 májusa között a Szegedi Nemzeti Színházban játszott (itt már addigra átvonult a front). 1945. február 1-jén a Művészszakszervezet elnökévé választották. 1945-ben a Nemzeti Színház szerződtette. Warwick gróf szerepét kapta Shaw: Szent Johanna című darabjában. Egészségi állapota, személyes tragédiái, a háborút követő nehézségek és egy sikertelen előadás arra késztették, hogy 1946-ban elhagyja Magyarországot. 291 Győri Hírlap 1905. március 19. 8. 292 Győri Hírlap 1906. március 18. 3. 293 Dunántúli Hírlap 1910. március. 20. 6. 82

Next

/
Thumbnails
Contents