Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A 19. SZÁZAD UTOLSÓ ÉVEINEK ESEMÉNYEI
„ily körülmények köpött természetes, hogy a közönség részvéte is csökkent, s még Prielle Kornélia vendégszereplése is (márcz 13-15.) középszámú közönség előtt történt. A közönség teljesen meghidegült a társulat iránt midőn az Bialkomzky produkczióival, szörny drámákkal (Kétélű kard), botrányos helyi czélzpsú darabokkal (Győri kis leány, melyben ismert győri egyének voltak ügyetlenül karikatúrázya, s még testi hibák is kigúnyolva) akart kasszát csinálni. Szpcsvayné Boér Emma is, a győrieknek évek előtt kedvelje, majdnem üres házak előtt játszott, nem is lépett fel többször, mint kétszer, bár négy előadásban akart fellépni. Virágvasámapig mégis kihúzta a társulat, s ezután teljesen feloszlott. Győr városa az időszak elején kölcsön adott 1000frt-ból a hatszázjorint hátralékot elengedte, s a már történt törlesztést a társulatnak vissza adta. Evvel a város rálépett arra a térre, amely őt a színészettel mint közüggyel szemben megilleti; a város 1885-től kezdve a színtársulatának a következő kedvezményeket nyújtja: A társulat bért nem fizet a színházért, sem a ruhatár-, könyvtár- és díszletekért; 48 köbméter tűzifát kap; ehhezjárul időszakonként Bősze Imre alapítványából 800 fit. S megtörtént az ami a vidéki színészetet leginkább biztosítja: A városok egyesülése egy társulat biztosítása végett; így jött létre Somogyi Károly igazgatása alatti társulat, amelyet Győr, Sopron, Pécs, Balatonfüred, Kaposvár tartanak fenn, az utóbbi három a nyári időszakban, az első kettő a téli időszakban. A téli időszakra Győr és Sopron között külön szerződés köttetett, mely szerint az első évben a társulat Sopronban kezdi október-decemberi működését, a következő 1887. évben pedig Győrött. 1886 októberben kezdte meg Somogyi Károly színtársulatával működését Sopronban, hol az irodalmi és művészeti kör fejt kim érdekében nagy tevékenységet.1,269 Az idézet is igazolja, hogy a feszültség nem szűnt meg, s végül a közönség is elpártolt a társulattól.* 270 Ilyen előzmények után 1886-ban szervezték meg a Pozsonyi Színi Kerületet, ahová 1892-ig Győr és Sopron is tartozott. A megegyezés alapján minden év október elejétől következő év január elejéig Győrben, január elejétől virágvasárnapig pedig Sopronban működött a közös társulat. Közben a késő tavaszi vagy nyári idényben más társulatok is lehetőséget kaptak rövidebb időre, mint Makó Lajos271, vagy Csóka Sándor, aki számos dunántúli játszóhelyen bizonyított már. 1892-ben ugyanez a formáció Győr-Soproni Színi Kerület néven működött 1896-ig, ahol a két város osztott rendszerben, váltakozva adta át színházát a pályázó társulatoknak. Ekkor Makó Lajos272, Bogyó Alajos, Komjáthy János és Csóka Sándor bérelték egy-egy évadra a színkört. A kerület élén Somogyi Károly állt.273 Ez a formáció pár év múlva, úgynevezett Koltai 1890. 107. 270 Magyar Színművészeti Lexikon 1929.1. köt. 216. 27t GYMJVL Tan. ir. 6570/1892. 272 Makó Lajos (Debrecen, 1854. október 9. — Szeged, 1908. november 12.) magyar színművész, rendező, színházigazgató, műfordító. Iskoláit Rozsnyón és Debrecenben végezte. Az egyéves önkéntesség leszolgálása után színész lett és 1877-ben Budapesten a Népszínháznál lépett fel mint kardalos. Sokat tanult itt öt év alatt és a vidék kiváló jellemkomikusa lett. Játszott Pécsett, Kecskeméten, Kolozsvárt, Kassán, Szegeden, Aradon és Budapesten. Igazgató volt 1886- ban a fővárosban, majd Szegeden háromszor és később újból Budapesten. 1908-ban ő vitte színre először Magyarországon Rostand: Cyrano de Bergeracját, melyben a főszerepet Pethes Imre játszotta. Mint katona, tartalékos honvédhadnagy. Beutazta Németországot, meglátogatta Párizst. Első felesége Schwartz Anna (Pest, 1854 — Szeged, 1896. március 25.) táncosnő volt. 273 GYMJVL Tan. ir. 106./1892 76
