Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
A 19. SZÁZAD UTOLSÓ ÉVEINEK ESEMÉNYEI
A 19. SZÁZAD UTOLSÓ ÉVEINEK ESEMÉNYEI Győrben nagy reményekkel 1885-ben alakult meg a színügyi választmány a helyi színügy pártfogolására. Ekkor Bogyó Alajos, a győriek által „udvarias direktornak” nevezett igazgató társulata nyert szerződést.244 Sikerült tárgyalásai során telt házat biztosítani népes társulatának, de a kezdeti sikerek után anyagi gondok miatt társulata ellene fordult, mire a város konzorciumot hozott létre, s direktor ruha- és könyvtárát lefoglalták adóssága fejében. De a feszültség nem szűnt meg, s végül a közönség is elpártolt a társulattól. Ilyen előzmények után 1886-ban szervezték meg a Pozsonyi Színi Kerületet, ahová 1892-ig Győr és Sopron is tartozott. A megegyezés alapján minden év október elejétől következő év január elejéig Győrben, január elejétől virágvasárnapig pedig Sopronban működött a közös társulat. Közben a késő tavaszi vagy nyári idényben más társulatok is lehetőséget kaptak rövidebb időre, mint Makó Lajos245, Csóka Sándor, akik számos dunántúli játszóhelyen bizonyítottak már. 1892-től 1896-ig ugyanez a formáció Győr-Soproni Színi Kerület néven működött, ahol a két város osztott rendszerben, váltakozva adta át színházát a pályázó társulatoknak. Ekkor Makó Lajos, Bogyó Alajos, Komjáthy János és Csóka Sándor bérelték egy-egy évadra a színkört. A kerület élén Somogyi Károly állt246 Ez a formáció pár év múlva, úgynevezett városi szövetségkötéssel a Pécs—Sopron—Győr—Kaposvár-Balatonfüred kerületté bővült, ahol a két utóbbi település hagyományosan nyári állomáshely volt. A millennium idején azonban Somogyi megvált Győrtől, mert az időközben (1895) átadott Pécsi Nemzeti Színház igazgatója lett. Az 1896/97-es szezont ismét Csóka társulata nyerte el népes társulatával és jól felszerelt díszlettárával.247 Öt Dobó Sándor váltotta fel, aki 1898 ok244 Koltai 1890.105. 2« GYMJVL Tan. ir. 6570/1892. 244 Koltai 1890. 106. 247 GYMJVL Tan. ir. 5327/894. Színtársulatom névsora Nők: Cs. Almásy Julia, fiatal hősnő és társalgási színésznő. Cs. Radó Rózsika, szende- társalgási színésznő és énekesnő. Czinczár Julisa segédszínésznő és kardalosnő. Eergényiné Király Amália anya színésznő. F. Kövessy Ilonka, segédszínésznő és kardalosnő. Füzessy Szidi, segédszínésznő és kardalosnő. Káldi Mariska, operett- és népszínmű-énekesnő. Kövesdy Bella, segédszínésznő és kardalosnő. Kertész Katinka, segédszinésznő kardalosnő. Lévay Sárika, operett és népszínmű-énekesnő. Mérey Izabella, segédszínésznő és kardalosnő. Nagy Iluska, segédszínésznő és kardalosnő. Oláhné Henriette, komika. Szarvassy Hona, drámai szende és társalgási színésznő. Takács Lina, pénztárosnő. Tóth Katicza színésznő és kardalosnő. Völgyi Ilonka, naiva és segédénekesnő. Férfiak: Beke Gyula, segédszínész és kardalos. Bérczy Berger Gyula, operette-buffo-komikus, naturbariton. Breznay Geiza, operett jellemkomikus, apaszínész; rendező. Bethleni László, operett bariton, népszínmű énekes. Bihari Zoltán, karnagy. Csóka Sándor, igazgató. Csiszér Kálmán, bonvivant- és társalgási szerelmes; rendező és igazgatói titkár. Ernyei János, lírai szerelmes és társalgási színész. Éber Erős Sándor, segédszínész és kardalos. Fekete Pál, segédszínész és kardalos. Győri Alajos, drámai apa és jellemszínész; könyvtárnok. Komlóssy Gyula, súgó. Kovács József, segédszínész és kardalos. Kövesdy Jenő, segédszínész és kardalos. Kutassy Endre, segédszínész és kardalos. Németh János, opera és operett tenorista. Nyáray Antal, operett bassbuffo komikus. Nagy József, szertárnok 2 segéddel. Id. Nagy Dezső 69