Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

A GYŐRI MAGYAR SZÍNÉSZET MEGERŐSÖDÉSE

Erdélyi Miklós201 követte, aki operettekkel próbálkozott, de nem bírta a versenyt a németekkel. Nála is csak félház volt, főleg a páholyok maradtak üresen, sőt a német pártolók megfenyegették, hogy kifütyülik előadásait.202 Végül is kitöltötte évadát, de nem hagyott komoly nyomokat maga után. Öt Kocsisovszky Justin követte, aki ezek­ben a zavaros időkben igazi elismerést kapott: A tapasztalt és nagyon energikus szín­­igazgató 1817-ben született, de születési helye nem ismert. Pályája során volt színész, színigazgató és honvédszázados a szabadságharc idején. Sikeres győri évadai idején hunyt el váratlanul 1871. szeptember 22-én. 1848 júniusában csatlakozott a szegedi 3. honvédzászlóaljhoz, ahol később tizedesi rangban szolgált. 1849. május 20-án hadnagy lett a 33. honvédzászlóaljnál a Kmety-hadosztályban. Július 6-i kimutatás sze­rint Kecskeméten megsebesült. 1858 októberben színtársulata Lévára ment és az elő­adásokat Szigligeti Ede „Fenn az ernyő nincsen kas” című vígjátékával kezdte meg. 1858-tól Egerben, Losoncon, Rozsnyón (1860), Miskolcon (1862), Kecskeméten és Szegede n (1865—68), Győrben, Sopronban és Komáromban fordult meg társulatával. 1868 és 1871 között Győrött volt igazgató, e minőségében nagy hangsúlyt fektetett az ének­művészetre, a régebbi és újabb operettek korrekt előadására. Azonban a drámai elő­adásokat sem hanyagolta el, azok mindenkor nívósak voltak. Mint egykori főhadnagy, a Pest Városi Honvédegylet tagja volt. 1871. szeptember 24-én helyezték örök nyuga­lomra evangélikus szertartás szerint, sírjánál Deézsi Zsigmond mondott búcsúztatót. Neje Móritz Mária volt, aki Szabadkán született 1815 körül és 1837. május 5-én lépett színpadra, meghalt 1905. június 14-én Szombathelyen. (Első férje Fekete Sándor volt.) Lánya Kocsisovszky Borcsa színésznő.203 A helyi sajtó tájékoztatása sem sokkal tér el Kocsisovszky pályaképétől, inkább nagyon jól kiegészíti: Kocsisovszky Jusztin igazgatóval kötöttek szerződést, kinek dráma-népszínmű és operett társulata novembet 7-én kezdte meg előadásait. Kocsisovszky 48-as honvédszázados, magas szál ember volt, intelligens külsővel és természetes méltósággal, ami nagyon különbözött a többi direktorok csinált, af­­fektált felfuvalkodottságától. 0 maga, valamint neje Móritz Mária is csak nagy ritkán lépett fel a színpadon, amelyre gyermekük Borcsa most lépett, hogy később a nemzeti színpadon arassa babérja­it, mint Molnámé. ”204 a Nemzeti Színháznak. 1851 nyarán Szegeden játszott a nyári színházban, utána a Szeged-felsővárosi ka­szinóban lépett fel. 1853-ban társulatával újból Szegeden szerepelt. Itt született meg Béla nevű fia is. 1857-ben társulatával Debrecenbe ment, ahol Molnár Györggyel lépett színpadra, aki később a veje lett. 1870. február 8-án ünnepelte ötvenéves jubileumát Jászberényben a Babérfa és koldusbot című darabban. 201 Erdélyi Miklós; Pósa (Zombor, 1866. május 22. — Nagyvárad, 1934. február 10.) színész, titkár, igazga­tó. 1885-ben lépett először színpadra Gerőfy Andornál, kisebb szerepekben tűnt fel. 1891-től Somogyi Károlynál játszott Nagyváradon. A nagyváradi színház igazgatója volt több mint egy évtizeden keresztül. 1925. január 1-jén vonult nyugdíjba. 202 Koltai 1890.69. 203 http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/szl3/430.html 2018. december 30. 204 Koltai 1890. 70. 54

Next

/
Thumbnails
Contents