Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
KÉPMELLÉKLET
Kultúrház Győrben Terv.: L«kilót KátetAn. A Felsö-Ounántúl fővárosa ős időktől kezdve a magyar win Kézi kultúra z ász 16- vivója volt. Itt építette 17V8-ben Reinpacher József kévés az őrszég első kówínhézét. melyet csak 1804-ben vett meg a véros. A régi épület, melyet a napóleoni hadjárat idején a franciák istállónak használtak, sok viszontagság, gyakori érvizveszedelem közepette egészen a legutóbb« időkig szolgálta a magyar színészi kultúrát. Már 1847-ben nem Mell meg az épület teljesen rendeltetésének s dr. Kovács Pál, a magyar irodalom és színészet neves nagy barátja, már ekkor követelte az új színház építését. A régi színház áoületének lebontásával ez a nagy kultúrájú és nagy szinházi múltra visszatekintő város teljesen színház nélkül maradt. Sikertelen kísérletek történtek eleinte e még meglévő régi színház modernizálására, majd tervpályázatot írtak ki egy egészen új színházépület alkotására, azonban kivitelre régi otthonának tekinthetett. Végre a város elhatározta, hogy néhai Bálint Mihály hagyatékából származó alapítványi ház átalakításával oldja meg ezt a már nagyon égető hiányt pótló kérdést. így készült el a mai kultúrház a Czuezor Gergely-utca ás Árpádul sarkán álló egyemeletes régi bérház átépítésével. Az átalakítási terveket és az építkezés vezetését a tervpályázat nyertese: Lakatos Kálmán győri építészmérnök készítette. A meglévő régi épület és az elég rossz HomkAial az Átépítés .lőtt FökJsz.nii alaprajz „Kultúrház Győrben” — újságcikk az 1930-as évek derekán 452
