Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
KÉPMELLÉKLET
Győr ßiWÄ ößAC. AX-rt. V /uíUú x.iußuij -x AvJAi.Al. Kéltóságos Polgármeéter. Uri Bátor voltam élőszóval megtett előterjesztésemben rámutatni arra, hogy az. uj színház felépítésének bizonytalan időpontjáig Győr város közönségét - éppen az uj színház életképessége szempontjíból - veszedelmes volna megfelelő társulat illetve előadások híján elszoktatni a színháztól. Győr város közönsége közismerten elsőrendű szinházfentartó és szinészetkulturában egyik legfejlettebb nagyvárosunk jogos igényeit szem előtt tartva, nem volna tanácsos három esetleg négy évre lemondani a magyar gondolatnak, a nemzeti érzésnek arról az elevenül élő forrásáról, amelyet Győr számára is a színház jelent. Ha tehát feltételezzük - és ez majdnem bizonyos - hogy néhány év el fog múlni, amig az uj kőszinház megnyitására sor kerül, és mert éppen fentvázolt szertpontokból a szinház szeretetóben tovább kívánjuk nevelni Győr közönségét, úgy múlhatatlanul gondoskodnunk kell arról, hogy nivós társulat elsőrendű előadásaival a már-már elszoktatott közönséget^.’isszahóclitsuk és nevelj'ük az uj szinház száméra. Kinden illetékes tényező Győrött, aki szivén viseli városának ezirányu kultúráját, egyetért velem abban, hogy ha terembe vagy mozihelyiségbe szorulna - bárcsak ideiglenesen is - a színészet, úgy azzal csak művészi hitelét veszitené és kockázatossá tenne minden éldozatosságot, amelylyel a köz az uj színházat felépíteni kívánja. Tehát kézenfekvő és komoly megfontolás alapját kell, hogy képezze az a gondolat, amely egy nyári színkör felépítésével átmenti agyrészt a közönséget az uj színház számára, másrészt^alkalmat nyújt arra, hogy egy elsőrendű társulat kötelességét, hivatását Győr intelligens közönsége előtt’gyakorolhassa. E kettős kötelesség teljesítésére ajánlottam fel az igazgatóságom alatt működő legkitűnőbb művészi együttest - a pécsi Nemzeti Színházét - teljes apparátusával. Szerény személyem, színházi multam, az akarások és a,mód, amellyel küzdők ideálomért, a magyar színészetért, ismeretesek az Érdekes Tanács előtt, piszén életem legszebb három évét - mint a városi szinház főrendezője - Győrött töltöttem. Azóta 14 év igazgatói tapasztalásai és törzsállomásom illetékes hatóságának ott kézben lévő véleményezése megnyugtathatják Győr intelligens közönségét, hogy felkínált és vállalandó megbízatásomnak minden tekintetben eleget fogok tenni. Mellékelten csatolom a nyári színkörnek szakszerű terveit azzal a hozzáadásnál,,hogy bírom az Országos Szinészegyesület Elnökségénél minden irányú támogatását, emikor arról leszszó, hogy a költségek előteremtéséhez az illetékes minisztérium támogatását is igénybe kívánjuk venni. Jyőr város Érdemes Tanácsától ezúttal azt kérem, hogy méltóztassák folytatólagosan az átmeneti időre is olyan összeggel rendelkezésére állani Győr színészetének, mint a múltban és azzal a támogatással, e-melyet igy Összesítőnk, épitsük fel Győr ideiglenes uj színházi hajlékát. Az a kör Llmény^pedig, ^hogy E^iyéri két-háron hónapon keresztül a x>éosi Nemzeti Szinház árdája végezhetné ott a magyar színész kötelességét, a Dunántúl két legintelligensebb városának, Győrnek és Beesnek olyan művészi kapcsolatét jelentené, amely mindkét város közönsége számára számottevő értéket jelentene. Jelen beadványom sürgős jóakaratu tárgyalását, elintézését kérve, vagyok Méltósáaos Uram Fodor Oszkár, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója 1929. március 9-én írt levele Győr polgármesterének 444
