Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:

66. Giuseppe Verdi: Rigoletto című, a győri Városi Kultúrházban előadott operájának rövid ismertetése Rigoletto A győri színtársulat igazgatója, Szalay Károly viszonozza a város színpártoló közönsé­gének szeretetét: közbe-közbe olyan előadásokat rendez, amelyek, a művészi élmény teljességét ragyoghatják fel a Kultúrház termében. Verdi — Rigolettóját közel száz esz­tendeje mutatták be a milánói Scalaban. A Scala ma romokban hever, a Rigoletto­­opera pedig előttünk kelt életre és nem is pusztulhat el, míg csak operát játszanak a földön. Losonczy — Gyurkovits — Járai hármas szerepének összekapcsolódása tökéletes művészi alakítást adott: énekkultúrájuk, tehetségük, kellemes játékuk joggal várhatta el a meleg ünneplést mellyel a közönség jutalmazni óhajtotta őket, Ábrán}! Emil mesteri kézzel vezette a zenét, méltán ünnepelték őt is. A rendezést Szőts D. Péter ügyesen oldotta meg. A nagyszerű és emlékezetes előadásért a (kiváló művészek mellett ismét csak Szalay Károly színigazgatónak szól a közönség köszöneté. Dunántúli Hírlap 1943. dec. 4. 4. p. 67. Henrik Ibsen: Peer Gynt című drámájának rövid elemzése, kiemelve a zenei aláfestést, mely a szintén norvég Edvard Hagerup Grieg zene­szerző alkotása Peer Gynt Magyarországon 1917 óta játsszák; nagy művészek becsvágya öntött életet a reális ma­gyar életszemlélet számára itt-ott homályos jelképes drámába. Eszméinek gazdagsága, színes, költői romantikája őrökre meghódította a magyar közönséget is. A helyi társulat Soós Lajosnak,914 a Madách Színház fiatal művészének főszereplésével mutatta be a kikerülhetetlen kihagyásokkal jócskán megrövidített darabot. Soós Lajos ifjúsága és művészi tudása biztos alapjai a Peer Gynt illúziónak. Őszinte és komoly si­ker volt. Maszkja még romantikusabb lehetett volna. A hatalmas szereplőgárda alapos fel-készültséggel és lelkesedéssel csatlakozott a főszereplő alakításához. Szívhez szóló 914 Soós Lajos (született Hahóton, 1918. aug. 16. — ? ) színész. A SzAk-t 1949-ig látogatta, majd fellépett a Magyar és a Pesti Színházban. 1950-1957 között az Ifjúsági, 1957-től 1985-ig a József Attila, 1985-től a Népszínház, ill. a Budapesti Kamaraszínház tagja. Lendületes, szenvedélyes alakítások jellemzik művésze­tét. Jászai Mari-díjas (1975). F. sz.: Peer Gynt (Ibsen); Kovács kapitány (Molnár F.: Olympia); ifj. Nagy István (Bródy S.: A tanítónő); Lefébre (Sardou: A szókimondó asszonyság); Leone (Jonson: Volpone); Ephraim Cabot (O’Neill: Vágy a szilfák alatt); Jamie Cregan (O’Neill: Egy igazi úr); Takács kapitány (Illyés Gy.: Malom a Séden); Varga Lehel (Kertész A.: Névnap); Marosán Demeter (Csiky G.: Buborékok); Beth­len Miklós (Németh L.: Eklézsia-megkövetés); Bolyai Farkas (Németh L.: A két Bolyai); Jourdain (Moliére: Úrhatnám polgár). 344

Next

/
Thumbnails
Contents