Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:
ti Színház örökös tagját az Elnémult harangokban. Ma estbe 8 órakor - reméljük — telt ház előtt bonthatja ki művészi szárnyait Kiss Ferenc és Erényi Böske906 vezetésével a társulat, hogy végre eredményesen hódítsa meg a színháztól elszokott győri kultúr közönséget. Az előadáson az egész társulat fellép. A főszerepeket a vendégművészeken kívül Bartók Julia, Pethő Zoltán907 játsszák. Dunántúli Hírlap 1941. febr. 15. 4. p. 61. A cseretársulati rendszerben történt változásokat elemző, értékelő, ismertető írás, kiemelve a győri vonatkozásokat Vegyes műsort játszanak majd a jövőben a cseretársulatok A hét elején távozott Győrből sovány anyagi, de annál nagyobb erkölcsi sikerrel Beleznai- Unger társulata Újvidékre. A magyar színjátszás vidéken, mint ez a' példa is mutatta, legyen bár a legjobb összetételű, olyan veszteségekkel kénytelen távozni állomáshelyéről, amely szomorú világot vet részint a körülményekre, részint pedig a közönség közönyére. Mert az is tény, hogy a kétéves cseretársulati rendszer nem váltotta be egészen a hozzáfűzött reményeket és sok panasz hangzott el ellene. A panasz elsősorban arra irányult, hogy a cseretársulatok igen egyhangú műsorral szolgálták a közönséget. Az operett-társulatok pedig hónapokig zenés darabokat játszottak, azután amikor megjelent a prózai társulat, szinte üres házak előtt voltak kénytelenek lejátszani a darabokat. A kifogásokat most a színész-kamara elé juttatták és ezek alapján a színész kamara módosította a cseretársulatok rendszerét. A módosítás pedig abban áll, hogy a jövő szezonban, a nagyobb városokban szereplő társulatok vegyes műsort fognak játszani, felváltva operettet és prózát. A gyakorlati életben nem vált be a külön operett és külön prózai társulatok rendszere. Reméljük, hogy ez a módosítás életerős vérkeringést hoz a vidéki színtársulatok jövőbeli működésébe. Csak a színészkamara módosítása valamiképp kihathatna a közönség közönyére is, mert? Hiába a rendszerváltozás, ha nem jtat el a jó szándék a közönség szívéhez. Azt mindenesetre meg kell állapítani, a vegyes rendszer nagyobb tábort vonz a színházba és talán magának a színtársulatoknak is előnyt jelent, ha prózát és operettét tudnak nyújtani közönségének. Mire Győrbe érkezik az ősszel az első cseretársulat, addigra már talán a szerint. 906 Erényi Böske (Paripás, 1905. dec. 25. — ?) színésznő. 1921 márciusában lépett színre Nagyváradon, majd két évad után kolozsvári, szatmári, aradi, nagyváradi társulatokban játszott. Operettek közkedvelt szubrettje volt. Másodszor az 1937-38-as években szerződött a kolozsvári Tháliához, és a sajtó örvendetes változásként emeli ki, hogy szubrettből kitűnő drámai színésznővé fejlődött. F. sz.: Mabei (Kálmán I.: A cirkuszhercegnő); Bessy (Jacobi V.: Leányvásár); Baracsné (Gárdonyi G.: A bor); Irén (Herczeg F.: Bizánc); Solnessné (Ibsen: Solness építőmester); Veti (Nyíró J.: Jézusfaragó ember); Candida (Shaw). 907 Életrajzi adatai ismeretlenek. Lakása: Budapest VII. Wesselényi u. 56. (1930—31). 1925-től a Budai Színkörben, majd Kecskeméten és Szolnokon lépett fel. A húszas évek végétől Alapi Nándor Országos Kamara Színházának a tagja. 1930-31-ben a Magyar Színház tagja, 1931-től az Új és a Budapesti, 1932-től a Royal Orfeum, 1933-ban a Pesti, 1934-ben a Terézkörúti Színpadon játszott. 1935-ben a Király, 1936— 1938 között a Belvárosi és a Művész, 1938-ban a Városi, 1939-ben a Royal Színházban szerepelt. 1940- től Thuróczy Gyula társulatához szerződött. 340
