Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:
bizalomnak meg akarnak és meg is tudnák felelni. A társulatnak csak egy töredékét hozta él magával Sziklai Jenő, mert Szegeden ősbemutatót tartanak, de gárdájának elitje szerepel a Kultúrház színpadán. Tudjuk, hogy az agilis igazgató nagy áldozatok árán biztosíthatta csak ezt a vendégszereplést, hogy életet, színt, mosolyt, szórakozást és művészetet hozzon az elárvult falak közé. Éppen azért Győr város közönsége meleg szeretettel fogadja a vendégszereplő Sziklaiékat és azzal honorálja vállalkozásukat, hogy megjelenésével is kifejezést ad ragaszkodásának. Az első estén a Gyertyafénynél című zenés vígjátékot mutatta be a társulat. Nyolc óra után megjelent a függöny előtt Sziklai Jenő és meghatódottan üdvözölte Győr város vezetőségét, sajtóját és közönségét. Bejelentette, hogy ez a vendégszereplés annak a szeretetnek a viszonzása, amit nyáron át élveztek a színészek s amit most is ki akarnak érdemelni. Látszott az igazgató arcán, hogy szívében összegyülemlett a köszöntő szó, de a gyors viszondátás annak csak egy részét engedte a publikum elé, amit még mondani akart. A Gyertyafénynél című zenés vígjáték következett ezután — táblás ház előtt. Bársorty Rózsi,899 a világhírű filmszínésznő és primadonna volt a főszereplője ennek a nem épen átütő erejű vígjátéknak. A közönség tüntető melegséggel fogadta a táncoslábú, szőke művésznőt, aki sokoldalú tehetségének, érzés-teli művészetének legfinomabb árnyalatát csillogtatta meg hálás publikuma előtt. Elevenséget, életet, finomságot, ha szükség volt rá, szint s üde levegőt csalt a színpadra, pótolva még azt is, amit a szerzőnek kellett volna kifejezésre juttatni. Társai, Kuruc£ Ernő, Cselle Lajos,900 Ihás^ 899 Bársony Rózsi, eredetileg Sonnenschein Róza (Budapest, 1909. június 5. — Bécs, 1977. március 28.) magyar színésznő. Pályáját gyermekszínészként kezdte, majd Rákosi Szidi színésziskolájában tanult. 1925- től 1931-ig a Király Színház művésznője volt. Először a kórus tagja lett, majd kisebb-nagyobb szerepeket kapott. 1929-ben fellépett a Magyar Színházban is. Férjével, Dénes Oszkárral 1932-től európai és amerikai körútra indult, melyen a magyar operetteket népszerűsítették. Főként Ábrahám Pál: Bál a Savoyban című művét adták elő. 1934-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1935-ben a Magyar Színházban, 1936-ban újból a Fővárosi Operettszínházban, 1936—37-ben a Royal Színházban, 1938-ban az Andrássy úti Színházban játszott. A második világháború idején nem szerepelhetett, 1945 után keveset lépett színpadra. 1948- ban Bécsbe települt. Az 1960-as években sűrűn játszott Magyarországon is, főként a televízióban, szabadtéri revükben tűnt fel. 900 Cselle Lajos (T^ási, 1896. február 29. - Buenos Aires, 1957. május 25.) színész, rendező, színházigazgató. Előbb jogász volt, majd 1922-ben elvégezte a színiakadémiát. Közben - az első világháború elején — bevonult a 32. tábori ágyúsezredhez azután mint hadnagy az ezüst és bronz, Signum laudist és a Károly-csapatkeresztet kapta. 1922 és 1926 között működött Kolozsvárott, azután három évig Sebestyén Mihály miskolci színházánál működött. Eztán évig Szegeden, később Debrecenben, majd 1934-ig új fent Szegeden szerepelt. Felköltözött Budapestre, majd 1936-tól alelnöke volt az Országos Színészegyesületnek a fővárosban. 1939-ben a Színházművészeti és Filmművészeti Kamara főtitkára lett, majd az elűzött Pünkösti Andor után 1944 márciusától a Madách Színházat igazgatta. 1939-től 1944-ig mint a Magyar Színészet című lap felelős főszerkesztője működött, majd 1945-ben Ausztriába emigrált, ezután élt egy ideig Németországban, ahonnan 1948-ban kivándorolt Argentínába. A Magyar Színjátszó Társaság egyik alapító tagja volt, 1954-ig igazgatta, gazdasági ügyintézője volt, de rendezett és színpadra is lépett. 1954- ben ez a társulat kéttéoszlott, s Cselle, Eszenyi Olga és Szilassy László létrehozott egy új társulatot, mely kevesebb sikerrel működött. 1955-ben a brazíliai Sáo Paulóban vendégszerepeitek öt darabbal, majd ezt követően feloszlott a társulat. 333
