Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:

Strausz édes-bús melódiája,

Száll a szívekbe majd utána,

„S bár e művészkedés,

Némi kép mesés,

Oh de hogyha van ész,

Nem nehéz, nem nehéz”.

És szombaton jó Gül Babának853 Rózsái gyönyört keltenek,

Ml rózsabimbó volt vasárnap, Szombatra nyílt és rózsa lett.

Jó publikum, hogyan választod Ki, hogy a szíved mit szeret? — Menj a színházba minden este, Mert választani nem lehet...

Győri Hírlap 1906. szeptember 23. 7. oldal 215. szám

21. A városi színház új színi évadát beharangozó újságtudósítás, a repertoárról és különösen a színésznők képességeiről a Győri Hírlap 1908. október 10. példányában

Séta a színház körül

Semmi kétség: Győrött jobb a színház körül sétálni, mint a színházban. Harmadszor azért, mert a színházban nincs hely, ahol az ember sétálhasson, másodszor: ha volna hely, akkor sem érdemes sétálni a percenként induló légvonatok miatt és először: a színház körül vidámság van, mosolygás van és élet van. Szép napsütéses októberi délelőttökön itt ülnek a színház körül a lombhullató sétatéren. Itt születnek a nagy elismerések, amelyek egymásnak kijárnak és itt születnek az apró és finom intrikák, amelyek stílszerűség okából Győrött elmaradhatadanok.

A két esztendős anarchiát az idén mindjárt kezdetben rend váltotta fel. Rend van, mert az idén bevonult a színházba egy igen nagy úr: a Tekintély. Rend van, mert olyan a rendező, hogy békességet teremt, ambíciót ébreszt, tudást fejleszt egy jó szavával. Mérey Adolfnak854 hívják és ezt a nevet a legkiválóbb színházi körökben is jól ismerik

853 Huszka Jenő 1905-ben bemutatott daljátéka (operett).

854 Mérei Adolf (Hatvan, 1877. február 7. — Budapest, 1918. március 12.) író, műfordító, rendező, színházigazgató. Kezdetben újságírók volt. 1901-től a Pesti Magyar Színház művészeti titkára volt. 1903-1907 között a Pesti Magyar Színház és a Király Színház titkára és rendezője volt. Ezután a Népszínház- Vígoperához került. 1909—1911 között a Royal Orfeumban főrendezőként dolgozott. 1911-ben a Népopera alapító rendezője volt. 1915-ben a Télikert művészeti vezetője lett. A Kristálypalotát is vezette. Sírja a Farkasréti temetőben található.

298