Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:
A Blaháné művészete — már említettem — igaz. Nem árt annak se új divat, se új erkölcs, nem söpri azt el sem szecesszió, sem kulisszacselszövény. Művészete maradandó nyomot fog hagyni a mi kultúrtörténetünkben. És amikor az angol tánc operettek tiszavirág életű primadonnái fölé már rég ráborult a feledés örök fátyola: a magyar nép lelkében és ajkán még mindig visszhangozni fog e dal: „Cserebogár, sárga cserebogár”. Visszhangozni fog e dal és annak a csalogánynak, a ki ezt legbájosabban zengedezte el, Blahánénak soha el nem múló dicsősége! Győri Hírlap 1903. március 6. 3. oldal 55. szám 15. A szeptember végén kezdődő színi évadot beharangozó írás a Győri Hírlap 1903.szeptemberl6-i számában, kiemelve Mezei Béla színigazgató és a társulat eddigi érdemeit, ismertetve a leendő repertoár egyes darabjait A színház megnyitása A jövő hét végén megnyílik a színház, még nem utoljára, de Győr város színházkedvelő közönsége vágyva reméli, hogy pár esztendő múlva már az új színházban áldozhat kellemes szórakozásának. Mezei Béla új színigazgató a győri szezont végleges megállapodás szerint szombathoz egy hétre, szeptember 26-án nyitja meg „Bob herceg” operettel. A színtársulat tagjai: a.) Műszaki személyzet: Mezei Béla igazgató, Deréky Antal,841 Balázsy Sándor és ifj. Polgár Károly, rendezők, Szenger Gusztáv karnagy, Margittay Gyula842 titkár, Sándori Emil ügyelő, Markó Elemér súgó, Bartók Endréné pénztárnoknő, Biliczky Rezső zenekarigazgató, Kujálik János és Pozsgay Lajos 841 Deréky (Leipnig) Antal Bánfalván születet 1849. május elsején elhunyt Budapesten 1931. december 28- án, színész, író. Visszaemlékezése szerint 1867-ben Törökkanizsán Páli Gyulánál volt először szerződésben. Jellemszínész és komikus, majd apaszínész. Különösen szalondarabokban voltak emlékezetes alakításai. Sokoldalúságát fordításai, színdarabjai, elméleti cikkei, titkári és rend.-i működése jelzi. F. sz.:Mongerard (Moreau: A szövetségesek); Bagó (Csepreghy F.: A sárga csikó); York (Jókai M.: Milton); Don Basilio (Beaumarchais: Figaro házassága). F. M. Dalárdisták; A magyar fregoli; Szép Delila; Pörös atyafiak. Könyvei: Pálczás színészek (1914); Vándorkomédiások (1922). 842 Ónodon született 1882-ben, Budapesten hunyt el 1929. szeptember 17-én. Fiatalabb korában ismert vidéki színész volt. Hősszerelmes szerepeket játszott, később rendezett is. Az elsők között volt, aki filmen szerepelt. A néma magyar filmek egyik legismertebb jellemszínésze volt. A világháború alatti években a Star Filmgyár szerződtetett művésze volt, később több más gyárnál is szerepelt s markáns egyénisége, kifejezésteljes játéka mindig hatásosan érvényesült a mozivásznon. Több mint ötven magyar filmben szerepelt, mesterségét Rákosi Szidi színésziskolájának filmosztályán, valamint lakásán berendezett magániskolájában is tanította. Emellett a fővárosnál hivatalnokoskodott, vámügyi előadó volt, s ezt az állását egészen haláláig megtartotta. Pályája végén a Nemzeti Filmegyesület titkára volt. Amikor a magyar filmgyártás a gazdasági viszonyok miatt teljesen leállt, eleinte reménykedve várta a helyzet megváltozását, később azonban súlyos anyagi gondjai támadtak, meghasonlott önmagával és tragikus módon a Dunába vetette magát. Holttestét néhány nappal később Dunaföldvárnál fogták ki. Felesége Nagy Hermina volt, akit a húszas évek közepén elhagyott, mert beleszeretett egyik tanítványába, Zsiga Irénbe. 284
