Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:
Huber Miksa834 folyton tépelődik és kesereg, mint az övéitől elszakított jó családapához illik. Az ő anyagi ügyei a legrendezettebbek, miről titkos takarékpénztári könyvek beszélhetnek. Kedvencze Serlegi Andor. A figyelmes hallgató azon kedvezményben részesül, hogy az előadást kétszer hallgathatja meg, először a súgótól, azután a színésztől. Komlósi Gyula835 a súgólyukon kívül előharczosa és tb. Alelnöke az alkoholellenes ligának, ezen kívül irodalmi tevékenységnek él. Nagy Imre a hölgyek öröme, Révfalu gyöngye, primadonna, ismeri mindenki. Legkedvesebb szerepei Vuncsi és Menelaus. A színtársulat legfontosabb állását tölti be Pásztory (Vaszi) János főpénztáros. O vigyáz a kasszára és érzi hivatása fontosságát, daczára, hogy Balla azt mondja, nincs mire vigyázni. A színi történelem feljegyzi róla, hogy Váradyval proporcziós szövetségben volt és hogy Szathmáry tőle vett órákat. A mai kor tanúsága szerint udvarias, előzékeny s a legnyugodtabb ember a társulatban. Mióta pultot kapott, boldog, vágyaihoz csak egy hiányzik, hogy jubilálhasson és ekkor eljátszhassa Stix Jankót. Rogoz Imre Benjamin rajong a magyar remekírókért, kivált Garay költészetéért. Az élet minden fókuszán keresztülesett. Próbabejelentései értékes hagyományok lesznek az utókor számára. A társulat elefántja, Czakó kedvencze, e réven ráesik két ház. Tehát kilátásai a legszebbek. Legkedvesebb szerepe Marczi halász. Serlegi Andor viczekarmester Huber főkarmester legjobb barátja és munkatársa. Színpadon is sikerekre vágyik s már legkedvesebb szerephez is jutott, ez: Rablókban a c s endőrkapitány. Szántó Gáspárt836 áldozatok árán szerezte és tudja itt tartani az igazgató. Azért változtatta nevét Szántóra, mert a mezei munkát szereti. A szántásért rajong, erre képes lenne még karácsonykor is, de az idő nagyon mostoha s mindennek megvan a maga rendje. Huber után ő a második bankárja a társulatnál. Legkedvesebb szerepe Henri márki. 834 Huber Miksa színházi karmester, sz. 1866. máj. 6-án, Bécsben, megh. 1926. jan. 14-én, Budapesten. Pályáját vidéken kezdte, 1886. okt. 1-jén. Hosszú éven át ismert karmester és zeneszerző volt; számos idegen szerzeményt is az ő feldolgozása tett színpadképessé. A világháború utáni években a Royal Orfeumban működött. Neje Fehér Erzsi, színésznő, sz. 1875. ápr. 2-án, Bőzödújfalun. Színpadra lépett 1897. ápr. havában, Szálkái Lajosnál. 835 Komlósi Gyula: színész, született 1853. június, 1870-ben lépett színpadra. 836 Szántó Gáspár operaénekes, sz. 1874. április 8-án, Mezőtúron (Szolnok m.). Színész lett 1901-ben, Balla Kálmánnál. 1903—1904-ben Miskolcon működött. 1907. október 1-jén bemutatkozott a nagyváradi közönségnek a „Hajdúk hadnagya” című operettben. 1908-ban Kolozsvárra hívják, majd 1909. dec. 29- én mint vendég fellépett a M. Kir. Operaházban, a „Tévedt nő” Germont szerepében. Nemes játékát, csengő, magas baritonját a sajtó melegen dicsérte. 1910. január 3-án újra vendég volt itt, ekkor az „Álarcosbál” René-jében ünnepelték; ez év június 4-én, mint a Budai Színkör új tagja bemutatkozott a „Tévedt nő”ben. (Germont.) 1911 szept. havától a Népopera tagja volt. Kitűnő hírneve ekkor már közismert volt, mire ismét fellép az Operában, 1916. jan. 4- én, a „Troubadour” Luna grófjaként. — Ezután a Vígszínházban aratta megérdemelt sikereit a „Három a kislány” című operettben, Schubert szerepében. 1919. nov. 28-án a „Tosca” című operában lépett fel mint Cavaradossi, az Operaházban. - Neje Sidó Etelka, operaénekesnő. 273
