Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

VÁLOGATÁS A SZÍNHÁZZAL KAPCSOLATOS FORRÁSOKBÓL; JELENTÉSEK, ISMERTETÉSEK, SZÍNIKRITIKÁK, MŰBÍRÁLATOK:

SZÍNHÁZI FORRÁSOK, ISMERTETÉSEK, MŰBÍRÁLATOK, KRITIKÁK 1. Korabeli tudósítások Latabár Endre színtársulatának színi évadairól 1851 és 1853 között Az 1851 -52-iki téli saisonra Hidassi Elek797 ellenében Latabár Endre nyerte el a színházat. Társulata meglehetősen szervezve állott 21 férfi, 12 női tagból s két gyer­mekszereplőből (Kecskés Róza és Komáromi Laczi). Kiválóbb erők voltak L a t a b á r, Gyulai Ferenc z, Benedekjózsef, Döme Lajos, Berzseny i Károly, Török István, Felekiné Szabó Amália, Erdősné Dein Teréz, Csercser Natália, Kecskésné Győri Mária. A társuk, amely csak drámákat adott elő, október elején kezdte meg működését a Női harcz-czal s kezdetben fel is karolták, de november hóban a társulat dicséretes buz­galmának nem felelt meg a közönség részvéte.798 Az új darabok lehető gyorsan színre kerültek, de a közönség jobb szerette a régieket (Szapáry Péter, Peleskei nótárius) és a franczia drámákat. A színészek dicséretesen működtek, a közönség pedig lanyhán pár­tolta őket. Közbejött Felekiné betegsége is, és hosszú idő után, csak 1852. január hó­ban lépett fel újra. Ezután a színházi közönség jobban látogatja a színházat, a melynek fő vonzó ereje Felekiné volt. Január hóban tárgyalták a színtársulat ügyét, a mennyiben a társulat „D u nántúli kér ületi színész-társaság” czímét akarta felvenni s mellette voltak a győri és zalai megyefőnökök is, s a társulat télen Győrött, nyáron pedig Füre­den, Pécsett és Fehérvárott játszott volna. A társulat ekkor ezt a czímet vette fel: „G y őri és kerületi színész—társasá g”; de a következő évben ugyancsak e társulat már „Soproni és kerületi színész-társaság” czímét viselte. A győri írók közül Hínár J. szerepel a műsorban Vetélynő czímű drámájával, a melyet a szerző a nemzeti színházhoz nyújtott be, de mivel ott elfelejtették színre hozni, a győri társulat által adatta elő s Győrött általános tetszésben is részesült. Ugyancsak Hínár ekkor dolgozott egy Válóper czímű Vígjátékon is. Február elején adták elő Vahot Imre Éji zene czímű vígjátékát, Farkas Miska hires bandája közreműködésével, de nem nagy tetszéssel. 797 Hidassy Elek, Brückler Alexius Joannes Antonius, névváltozat: Hidasi (Jászberény, 1826. április 3.— ?, 1890 körül) színész, színigazgató. Első fellépése 1844-ben Debrecenben volt. 1848 tavaszán megválasz­tották a jászberényi nemzetőrség főhadnagyának, szeptembertől pedig századosként szolgált a Jászkun Kerületi önkéntes nemzetőrzászlóaljnál Görgey táborában. Ezután főszázadosként harcolt Komáromban és Aradon, majd Világosnál fogságba került. 1849-ben feleségül vette Prielle Kornéliát. 1850-ben Kaczvinszky János társulatához került feleségével, majd 1851-től Miskolcon mint színigazgató működött, azonban csődbe ment. 1853-ban már új feleségével, Balog Jozefával közösen Szabadkán hozott létre egy társulatot, majd a következő évben újra színész lett. Igazgató volt még 1859. október 9-től Győrben és 1863-ban pedig Tatán. 1880-tól Baján játszott. Zomborban rosszul ment sora, így később Vas megyei jegyző lett. Rakodczay Pál szerint az 1890-es évek elején halt meg. Hadaró beszéde miatt színészként nem volt sikeres. Janku című színművét a vidéki színpadokon mutatták be. 798 Részvétele, jelenléte. 253

Next

/
Thumbnails
Contents