Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)
VÁLOGATÁS AZ ITT MŰKÖDŐ TÁRSULATOK REPERTOÁRJÁBÓL
Márc. 4. Vasárnap este: Csárdáskirálynő Márc. 5. Hétfő: Itt először! Szép asszony (színjátékújdonság) Márc. 6. Kedd:. Itt másodszor! Szép asszony Márc. 7. Szerda: P. Biháry Böske felléptével itt huszonegyedszer! Mágnás Miska Márc. 8. Csütörtök: Csárdáskrálynő Márc. 9. Péntek: Baba (nagyoperett) Márc. 10. Szombat: Baba Márc. 11. Vasárnap délután: Itt hatodszor! Farsang (Molnár Ferenc legújabb színjátéka, fél helyárakkal) Márc. 11. Vasárnap Este: Cigányszerelem (Lehár-operett) Az új záróra-rendelet folytán az előadások mindennap este 7 órakor kezdődnek. 1917. Márc. 13. 3. p. Márc. 12. Hétfő: Csárdás királynő Márc. 13. Kedd: Baba Márc. 14. Szerda: Fenyvessy Emil786 vendégjátéka: Tímár Iza (rendes helyárak) Márc. 15. Csütörtök: Fenyvessy Emil vendégjátéka: Trilby (rendes helyárak) Márc. 16. Péntek: Fenyvessy Emil vendégjátéka: Parsing (rendes helyárak) Márc. 17. Szombat: Csárdáskirálynő Márc. 18. Vasárnap délután: János Vitéz (fél helyárakkal) 786 Fenyvesi Emil, Teitelbaum (Temye, 1859. május 31. — Budapest, 1924. március 31.) színész. 1878-ban Sopronban, játszott. Az 1880-as évek elején már mint jeles színész tüntette ki magát, 1884-ben Miskolcon és Győrött lépett fel, és 1886. június 6-án a budapesti Nemzeti Színházban vendégszerepeit. Az Utolsó szerelemben, Dóczy Lajos vígjátékában mutatkozott be. Akkoriban szokás volt, hogy a Nemzed Színház a nyári szünet előtt vidéki színészeket léptetett fel, hogy válogasson belőlük együttese számára. Fenyvesi Emilt visszaengedték és nyolc évig tovább bolyongott Kolozsvárt, Nagyváradon, 1892-ben, Debrecenben, majd Aradon. Innen hívták meg újabb vendégfellépésekre és 1894. június 5-én, mint Tarján Gida a Dolovai nábob leányában, június 7-én, mint a Váljunk el hőse, Des Prunelles, játszott. Mende-mondák szerint Aradon azért imádkoztak, hogy bár ne tessék Budapesten, mert akkor megmarad Aradnak. De nem maradt meg, sőt a Nemzed Színház is, ahol még alig tudott gyökeret verni, hamarosan elvesztette és a Vígszínház megnyitó előadásában, 1896. május 1-jén, a Barangokban, Jókai Mór vígjátékában, már ott szerepelt mint Barangh Géza. Közel harminc évig működött a Vígszínháznál. Férfias, imponáló, erőteljes volt utolsó megjelenésében is, amikor Szomory Dezső Szabóky Zsigmond Ráfáeljét kreálta 1924. január 12-én és ezzel egyikét oldotta meg a legszebb, de egyúttal legfáradalmasabb művészi feladatoknak. Színpadi alakításain kívül megőrzik emlékét filmszerepei is. Egyike volt a legelső magyar színésznek, akik a film számára is játszottak. A néma művészet, amely éppen némaságával vált nemzetközivé, elvitte filmhírét külföldre is. Különösen feltűnt egy német filmben, amelyben Ferenc József királyt játszotta megtévesztésig hű maszkban. Amint művészetében is csak izmosodott, de meg nem változott, úgy maradt meg társadalmi érintkezése is változadanul, csak tisztelőinek köre bővült. Színészkollégái számára mindenkor szolgálatkész volt és lelkiismeretesen működött az Országos Színészegyesület tanácsában is. 238
