Márfi Attila: Ahol Thália hosszasan időzött. Fejezetek Győr színjátszásának 1850 és 1945 közötti történetéből - Győri Tanulmányok Füzetek. Tudományos Közlemények 19/2019 (Győr, 2019)

BACH-KORSZAK, THEATER ORDNUNG ÉS A PASSZÍV ELLENÁLLÁS IDŐSZAKA

viszonya nem javult. Az évad végén szét is vált Hidassi társulata. Egy részük Sopronba ment, a megmaradtak pedig Szuper Károly 30társulatához csadakoztak.

Egyébként magyar oldalról ezekben az években Szuper Károly és Hubai (Kiinger) Gusztáv31 direktorok vendégeskedtek sikerrel Győrött. Az 1861-es színi évadot ismét Szuper Károly társulata nyitotta meg októberben azzal a Komáromy Lajos32 vendégszínésszel, akinek alakításait a győri publikum egy díszkarddal jutalmazta.33 A kéthetes vendégjáték után azonban esett a színház látogatottsága, s még az évad befejezése előtt a társulat Komáromban próbálkozott anyagilag rendbe jönni. Majd a következő év (1862) nyarán Szuper ismét visszatért jóval szerényebb képességű erőkből álló truppjával, de hamar elhagyták a várost. A téli időszakban Hubai Miklós kezdhette a magyar évadot, de ők sem jártak nagyobb sikerrel. A korabeli krónikás szerint a társulat felkészületien és fegyelmezetlen volt:

drámai előadások keletben jól sikerültek, de az énekesek hasonlókép a zene és énekkar gyengék voltak. A közönség nem igen járt színházba, ami a színészeket is elkedvetlenítette. Majd megjött a közönség kedve, s evvel a színészek szorgalma is, azonban mindkettő újra hanyatlott. A színészek nagy része nem tudta a szerepét, rögtönöztek, s ezáltal társaikat zavarba hozták, a színfalak között elfoglalt színészeket. Gyakran úgy kellett betuszkolni jelenésükre, megtörtént, hogy midőn öten, hatan voltak színpadon, egyik sem tudta az utószót, s a súgó erőlködése, felszólítása, mutogatása is hiába való volt, míg végre valaki kivágta magát; a színésznők a színpadról a kulisszák mögött álló lá-Nemzeti Színház, mint operai és jelmezrendezőt. 1851. október 7-én amnesztiában részesült. Festetics Leó gróf intendáns 1854. januárban azonban kitörölte Egressy nevét a színházi tagok sorából és elvette tőle rendezői állását, A kormány Fáy András közbenjárása folytán azon év április havában visszaadta őt ismét a színpadnak; először a Lear király szerepében lépett föl (1854. május 10.). Ekkor a nemzed színpadon csak hat vendégszerepet adott és az egész évet vidéki vendégszerepléssel töltötte; föllépett Újlakon, Szigeten, Szatmáron, Nagykárolyban, Nagybányán, Debrecenben, Kolozsvárott stb. Ráday gróf a dráma ügyét szívén viselve, 1855-ben ismét szerződtette a Nemzed Színházhoz. 1857-ben az újjáépült Miskolci Nemzed Színház megnyitóján főszerepet játszott a Marót bán című Vörösmarty-darabban. A Kisfaludy Társaság 1863-ban választotta tagjai sorába, 1865-től pedig a Színitanoda tanára lett. 1866. július 30-án Obernyik Károly: Brankovics György című drámájának előadásakor, melynek címszerepe legremekebb szerepei közé tartozott, a színpadon szélütés érte és harmadfél (2,5) órai szenvedés után meghalt. 1866. október 31-én Szigligeti Ede tartott fölötte emlékbeszédet.

30 Szuper Károly (Halas, 1821. május 28. - Budapest, 1892. november 30.) színész, Petőfi Sándor egykori színigazgatója. Az 1850-es évek elején Szőllősy Mihály társigazgatóval maga állt a színtársulat élére és vezette azt csaknem haláláig. Utolsó éveiben a Nemzeti Színház pénztárnoka volt.

31 Hubay Gusztáv, névváltozat: Hubai, született: Kiinger (Cegléd, 1825. január 27. - Budapest, 1908. március 9.) vidéki színész és színigazgató, honvédszázados. 1858-tól mint színigazgató működött többek között Győrben, Komáromban, Nagybányán, Kolozsváron, Brassóban, Nagyszebenben, Désen. 1862-ben dráma- és népszínmű társulatával Szegeden működött feleségével, a „finom lelkű” Hirschlinger Máriával, egy debreceni könyvkereskedő leányával együtt, aki a naivák avatott ábrázolója volt. 1864-ben Székelyudvarhelyt is felkereste társulatával.

32 Komáromy Lajos (Debrecen, 1832. — Brassó, 1884. okt. 31.): színész, rendező. Pályáját 1850-ben Csabay Pál és Kilényi Dávid társ.-ánál kezdte. Szinte minden szerepkörben otthonosan mozgott, de Szigligeti Ede Csikósában Andris bojtárt oly sikeresen adta Bécsben (1856), hogy Füredi Mihály, a szerep eredeti alakítója is gratulált neki. Többször is sikerrel szerepelt a Nemzeti Színház színpadán.

33 Koltai 1890. 49.

22